Rabbiavatással zárul a Zsinagógák Hete

A Zsinagógák Hetében adták át a közösségnek a felújított Vasvári Zsinagógát Budapesten, amely 1887-ben egy lakóház udvarán épült. A zsinagógát tavaly újították fel, és augusztus végén vehették birtokba ismét a zsidó közösség tagjai. Érdekesség, hogy kézi festéssel restaurálták, és újraaranyozták a tóraszekrényt és a tóraolvasót is.

Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus elnöke a megújult budapesti zsinagógáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a felújított épület egyik különlegessége az volt, hogy tanulni is ide jártak a közösség tagjai.

A programsorozat záróeleme a rabbiavatással egybekötött Zsidóház-avatás Debrecenben, amely David Lau, Izrael Állam askenázi főrabbija, Köves Slomó, az EMIH–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részvételével zajlik.

A rabbi zsidó vallási vezető, aki többek közt elláthat különféle közösségi feladatokat, vallásjogi döntéseket hozhat és taníthat. A rabbik felavatását szmichának hívják, amely rátételt, megbízást, átadást jelent.

A hagyomány nemzedékről nemzedékre való továbbadása a zsidó történelem korai szakaszából származik, a zsidó vallási vezetőket viszont csak a második századtól kezdték rabbinak hívni. A cím megszerzéséhez szükséges követelmények rendszere is fokozatosan alakult ki. Korábban a mózesi hagyományt követték a vallási vezetők felavatásánál. 

Napjainkban a rabbivá avatás azt jelenti, hogy az illetőnek joga van szokásjogi kérdésekben döntéseket hozni – ellentétben a klasszikus rabbivá avatással, amikor a rabbik például büntetéseket is kiszabhattak. A kéz fejre helyezésének szokása a rabbiavatási szertartásból teljesen kiveszett. 

A Zsinagógák Hete programsorozattal párhuzamosan megkezdődött a Zsidó Kulturális Fesztivál is, amely szeptember közepéig számos programmal, koncertekkel, kiállításokkal várja az érdeklődőket a főváros több pontján.

(Borítókép: Oberlander Báruch 2018-ban. Fotó: Kovács Tamás / MTI)