Magánhadsereget toboroznak volt honvédekből, TEK-esekből és külföldi zsoldosokból

A vállalkozásról először tavaly augusztusban írtunk. Bagjos Richárd akkor azt mondta, hogy ezren már jelentkeztek. Idén januárban azt is elárulta, hogy a magán katonai vállalat Falcons Forces néven fut majd, és azt mondta, hogy az év végére megkezdhetik a munkát. Hozzátette azt is, hogy a céget nem Magyarországon jegyzik be, ugyanakkor a toborzás itt (is) zajlik.

A céget azóta sem jegyezték be hivatalosan, ezért a novekedes.hu érdeklődött Bagjos Richárdnál, hogy hol áll most a folyamat, mire ő azt mondta, hogy még a „formaságokat” intézik.

Közölte, hogy a vállalkozás a Seychelle-szigeteken lesz bejegyezve, mivel onnan „jött kedvező ajánlat”, és azért is kényszerülnek erre, mert Magyarországon a jogszabályok nem engedélyezik a magán katonai vállalatok (PMC) működtetését. 

A csapatommal kapcsolatban: a háború okán teszteltem a mintegy 600 fős állományt. És ami a leendő munkavállalókat illeti, tanulságos a lista. Jelentkeztek Grúziából, Moldáviából, de még Zanzibárból és Kolumbiából is

– mondta a vállalkozó az interjúban (az, hogy a tesztelés miben merült ki, az interjúból nem derült ki).

Bagjos Richárd azt is hozzáfűzte, hogy egy magyarországi bázis „felesleges és életképtelen” lenne a jogszabályok és az adózás miatt, de azt elismerte, hogy a már meglévő állomány jelentős részét idehaza toborozták.

Az átlagéletkor 33-35 év. Többnyire egykori honvédségi alkalmazottak. A jelentkezőim között hat volt TEK-es is van, valamint két nő is, az egyik parancsnoki beosztásban dolgozott a rendőrségen, a másik szerződéses katona volt

– fejtette ki, hozzátéve, hogy a magyar hatóságok sem tiltakoztak emiatt, mert nem sértett jogszabályt a toborzással. „Hiszen defenzív munkára fegyveres őröket kerestem, ami megengedett” – fogalmazott. 

Az ukránoktól már kaptak ajánlatot

Arra a kérdésre, hogy szerinte hol lenne kereslet a vállalat szolgáltatásaira, Bagjos Richárd azt mondta, hogy Dél-Amerikán kívül bárhol, de ott is csak a spanyol nyelv jelenti az akadályt, mert az „nem az erősségük”. Ezután egy kérdésre válaszolva kifejtette azt is, hogy az ukránok már a háború negyedik napján megkeresték őket telefonon.

A vonal másik végén egy ukrán vállalkozó volt. Egyeztettünk március 4-ig, végül mi nem vállaltuk.

„Pedig nem kispályás megbízásról, hanem 16 millió dolláros üzletről tárgyaltunk, amit nem tudtam volna jó szívvel elvállalni, mert a kért létszám mintegy tizedét lettem volna képes felhajtani, és a cégbejegyzésünk is lógott a levegőben. Tegyük hozzá, lehet, hogy nem is jártunk rosszul. Más forrásokból hallani lehetett, hogy az oroszországi megszállók valósággal vadásznak az ukrán kormányoldalon harcoló, magukat »önkénteseknek« valló, az ellenoldal által zsoldosoknak tartott külföldiekre” – mondta az esetről Bagjos Richárd.

Hozzátette azt is, hogy a kárpátaljai magyaroktól is kapott megkeresést arra vonatkozóan, hogy tudnának-e nekik repeszmellényt szerezni. Mivel a magyar kormány ennek exportját nem engedélyezte, ezért Szlovákián keresztül bonyolította le az ügyletet. 

Ukrajnára visszakanyarodva Bagjos Richárd azt is hozzáfűzte, hogy a harcok vége után ott lehet kereslet tűzszerészekre, bombakeresőkre, tűzoltókra, ebbe az üzletbe is be tudnának szállni a cégalapítás után. Hozzáfűzte azt is, hogy az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport néhány volt zsoldosa is jelentkezett már nála korábban.

A vállalkozó végül azzal zárta a növekedés.hu-nak interjút: sokan nem hisznek benne, hogy ez a vállalat működhet, de ő ennek ellenére is bízik abban, hogy beválhat a terv. „A Földön legalább 140 ország van, ahol bejegyezhetik a cégemet. Ennek a feltételeit teremtem most meg” – mondta végül.