Az infektológus szerint nem az abortusztörvényt módosították

Mint arról korábban beszámoltunk, változik az abortusztörvény Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos belügyminiszteri rendelet szeptember 15-én lépett életbe. 

A változtatás lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt az édesanyának egy olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiadott leletet is be kell mutatnia, amely igazolja, hogy a terhesség megszakítása előtt meghallgatta gyermeke szívhangját. A lépés megosztotta a közvéleményt: egyesek támogatják, míg mások ellenzik az új rendelkezést.

Az infektológus szerint nem a törvényt módosították

Pusztai Erzsébet belgyógyász és infektológus a közösségi médiában reagált a sajtóban megjelent információkra. Szerinte nem a törvényt módosították, hanem a végrehajtási rendelet mellékletét. Mint írta, „nincs a szövegben, hogy »meg kell hallgatni a szívhangot«, a szöveg sokkal homályosabb”.

Pusztai Facebook-posztjában emlékeztet arra is, hogy 1992 végén szavazta meg a magzatvédelmi törvényt a parlament, amikor képviselőként, majd a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkáraként tartotta kézben a törvény előkészítését. Az 1999-es módosítást ő maga dolgozta ki az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkáraként. 

Ugyanakkor a kilencvenes évek óta nemcsak a Magyarországon végzett abortuszok száma csökkent, hanem a születések száma is, ami azt mutatja, hogy 

Úgy véli, „a törvényben nagyon sok olyan pont van, amellyel támogatni kellene az állapotos nőt, ám ezeket nem tartották olyan fontosnak, hogy megvalósítsák”.

(3) Az állam

a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;

b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;

c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;

d) a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről;

e) valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében

– idézi az orvos bejegyzésében a 1992. évi LXXIX. törvény szövegét. 

(Borítókép: Egy kismamát vizsgálnak a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Fotó: Kovács Attila / MTI)