„Az új abortusztörvény magára hagyja az orvosokat is egy nehéz helyzetben”
További Belföld cikkek
- Újra tanít az a pedagógus, aki hónapokig verbálisan bántalmazta egyik diákját
- 359 millió forinttal támogatja a magyar kormány a csádi egészségügyet
- Esős, szeles idő vár ránk a hét második napján is
- Lebénult Bayer Zsolt arca, de megnyugtatott mindenkit: Semmi agyi probléma nincs
- Lezárások és járatsűrítések várhatóak a magyar-bosnyák meccs idejére
Szeptember 15-én lépett életbe az a belügyminiszteri rendelet, amely rögzíti, hogy a terhességmegszakítás előtt az édesanyának egy olyan szülész-nőgyógyász szakorvos által kiadott leletet is be kell mutatnia, amely igazolja, hogy várandós nő a terhesség megszakítása előtt meghallgatta gyermeke szívhangját.
Az életjelenség vizsgálata eddig is része volt annak a vizsgálati folyamatnak, amelyet egy abortuszra készülő nőnek végig kellett csinálnia, hiszen az orvosnak kötelessége tájékoztatni arról, hogy van-e életjelenség vagy nincs – kezdte az abortusztörvény rendeleti módosításának hatásairól szóló álláspontjának megfogalmazását Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben mozgalom alapító tagja. A szervezet képviselője szerint a „szívhangrendeletnek” nevezett módosítás egyfajta érzelmi nyomásgyakorlás.
Az, hogy egy olyan élménynek tesszük ki a nőt, hogy valamit meghallgasson – hiszen az inkább egy érzelmi élmény, hogy van-e életjelenség vagy nincs –, az felveti annak a gyanúját, hogy ez a rendelet inkább az érzelmeire akar hatni. És mindenképpen felveti azt a kérdést, hogy döntésképesnek tartjuk-e a magyar nőket
– fogalmazott Keszler Viktória, hozzátéve: a rendeletben az egyik legfontosabb kérdés, hogy „el tudjuk-e azt hinni, hogy egy nő képes dönteni arról, minden információt mérlegelve, hogy ő szeretné-e megtartani ezt a babát vagy sem”.
A szervezet képviselője szerint minden nő, akiben felmerül, hogy esetleg befejezzen egy várandósságot, „nagyon keményen végigrágja magában azt, hogy egy gyermek növekszik benne”.
Valószínűleg pont azért merült fel benne, hogy ne folytassa a terhességét, mert tudja, hogy egy gyermeket akár lehetetlen lenne fölnevelnie, vagy azt, hogy ez a gyermek mondjuk egy olyan párkapcsolatban születne, ami elnyomó, vagy tudja, hogy ha még egy gyermeket kell eltartani, akkor a korábban született gyermekeit nem tudja felnevelni.
Keszler Viktória szerint az abortusz szigorítása helyett a megelőzésre és a fogamzásgátlás lehetőségeinek bővítésére, valamint az ebben való edukációra kellene helyezni a hangsúlyt.
A szülészeti ellátás olyan hatalmas elmaradásban van Magyarországon, és az elmúlt két évben annyira erősödtek a problémák, hogyha pusztán az az elvünk, hogy szeretnénk, hogy minél több egészséges, testileg, lelkileg egészséges kisbaba szülessen meg, akkor egészen másokkal kellene foglalkoznunk.
– fogalmazott. Elmondta: többen vannak olyan nők az abortuszt választók között, akiknek már van gyermekük, és a statisztikákból az is látható, hogy „nem arról van szó, hogy aki abortuszt választ, az sohasem alapít vagy alapított családot. Ugyanakkor ha nehezített vagy szigorított az abortusz, akkor az a nőket az irányba nyomhatja, hogy jóval kevésbé biztonságos eszközöket válasszanak a terhességmegszakításhoz” – tette hozzá.
A Kibeszélőben szóba kerül még többek között, hogy:
- mi a férfiak felelőssége a terhességben és a terhességmegszakításban;
- miért fontos a társadalmi vita az abortuszt érintő kérdésekben;
- milyen stigmatizálással kell megküzdeniük a nőknek.
A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:
(Borítókép: Keszler Viktória. Fotó: Kaszás Tamás / Index)