Robotok vadásznak ránk

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és leghatékonyabb ötleteket, amelyek bevethetők a kéretlen elektronikus hirdetések elleni védekezésben.

E-mail-címünk átgondolt, tudatos megosztásával, a gyanús üzenetek törlésével, a spam- és ártalmastartalom-szűrő programok igénybevételével csökkenthetjük a kéretlen üzenetek számát – írja az MTI.

Gyűjtik az adatainkat

Már senkinek nem újdonság a spam kifejezés: ez a gyűjtőnév olyan üzenetet, tartalmat, hirdetést foglal magában, amelyet kérés nélkül kapunk, amely nem érdekel, adott esetben zavar bennünket. Jogi szabályozás viszont csak a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozik: azokat a hirdetéseket tartalmazó üzeneteket fedi le, amelyek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását – áll az NMHH közleményében.

Az interneten számtalan olyan alkalmazás, szoftver vagy robot ténykedik, amely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail-címeket. Van olyan is, amely úgy gyűjti az adatokat, hogy teljesen más, jogszerűnek tűnő tevékenység részeként kérdez rá az e-mail-címre, teljesen feleslegesen. Ezeket az adatokat aztán többnyire értékesítik, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, amely rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaz, illetve vásárlásra buzdít.

Szűrik a szokásainkat

A világjárvány hatására az elmúlt két évben erőteljesen bővült a hazai e-kereskedelem, ezzel egyidejűleg előtérbe kerültek az online reklámok is. A webáruházak új módszerekkel igyekeznek felkelteni a fogyasztók figyelmét: gyakoribb a felhasználói tartalom megjelenése a hírlevelekben, a perszonalizálás (személyre szabás) és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználása, valamint a mikroszegmentálás, amikor a feliratkozókat előző vásárlásaik alapján szűrik – mutattak rá.

Néhány alapvető szabály betartásával csökkenthetjük a kéretlenül érkező online tartalmak számát. 

• Az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon!
• Ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása.
• Hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, amely nem utal semmilyen formában a személyünkre, és csak ezt használjuk a virtuális térben. 
• Olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket!
• A nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozásgombot, és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. 
• Ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá, ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.

Ha beüt a baj

Ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.

A vírusok által küldött üzenetek vagy az úgynevezett adathalász levelek, az elektronikus levelező, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailek vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók, illetve éppen téves információk kapcsán, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldemények kapcsán az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.

Az NMHH az olyan hirdetést tartalmazó üzenetek ellen tud fellépni, amelyek esetében a nem megfelelő reklámozás a probléma: olyan embereket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, előzetesen nem járultak hozzá.

A jogi szabályozás tiltja ugyanis a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem magánembernek küldik. A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértők, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán hivatalból. 

Az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást.

(Borítókép: Róka László / MTI)