Alkotmánybíróság elé kerül a korrupció elleni új csodafegyver, a vádkikényszerítés?

A hétfői zárószavazás előtt várhatóan normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a kormány az általa benyújtott törvénymódosításra, a vádkikényszerítés intézményét bevezető jogszabályra, amelyet korábban az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be – értesült a hvg.hu.

A vádkikényszerítési eljárás

Az árulkodó című (Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló) törvényjavaslat egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.

akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy a nyomozó hatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében, bírói utat igénybe véve fellépjen.

Az új eljárás egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandók, vagy nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek, hogy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

Személyes adatok védelme

Az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely gyakorlatilag a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget.

A vádkikényszerítési eljárásnál alapvető fontosságú a személyes adatok védelme. Ennek érdekében

1. az érintett személyek, jogi személyek adatainak megismerhetőségét a legnagyobb mértékben védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
2. az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva indokolt biztosítani a megvádolható személyek védelmét is, biztosítva, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.

A törvényjavaslathoz az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtökön terjedelmes összegző módosító javaslatot nyújtott be. A korrekciógyűjtemény nem érinti ugyan a szabályozás érdemi részét, viszont a bizottság átírná a törvény címét, és az eddigi Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében helyett a kevésbé direkt A kondicionalitási eljárással összefüggésben szöveget javasolják.

Alkotmánybírósági előzetes normakontroll

A hvg.hu szerint a hétfői zárószavazás előtt a kormány előreláthatóan határozati javaslatot nyújt majd be az Országgyűlésnek, amelyben előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól az általa benyújtott törvényre.

Ami az alkotmánybírósági eljárást illeti, előzetes normakontroll esetén a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve a házelnök zárószavazás előtt indítványozza, hogy a parlament az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – az Alkotmánybíróságnak megküldje. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz, az indítvány elfogadása esetén a házelnök az elfogadott törvényt haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. 

Az Alaptörvény értelmében az Alkotmánybíróságnak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete Budapesten 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)