Csőgörénnyel robbanthatták fel az Északi Áramlatot

„Csőgörényt – ipari vonatkozásban – általában a gáz-, illetve az olajvezetékek felülvizsgálatára használnak, s egy elmélet szerint az orosz fél egy ilyen eszköz segítségével juttatott robbanószert az Északi Áramlat vezetékébe” – mondta Pletser Tamás a Kibeszélőben. Szerinte akár hetekkel, hónapokkal korábban is elhelyezhették a robbanószerkezetet, vélhetően távirányítású robbantás történt.

Ezt az elméletet erősíti meg az is, hogy egy ilyen esetben nagyon nehezen lehet bizonyítani, hogy a robbantás hogyan történt, illetve a szerkezetet ki helyezte el. A robbantás időzítésének azonban mindenképpen van üzenete.

Most volt egy olyan történeti pillanat, amikor ezzel a robbantással lehetett üzenni keletről nyugatra, hogy mi képesek vagyunk akár a saját vezetékünket is felrobbantani, és a tiéteket is felrobbantjuk, hogy ha ez a politikai célunknak megfelel

– fogalmazott a szakértő. 

A tengerbe ömlő gáz nem csak környezeti károkat okoz. Az érintett vezetéken technikai gázmennyiség van, amely arra szolgál, hogy a gázvezetékeken szállítást lehessen végezni, lényegében ez biztosítja a nyomást a szállításhoz. A jelenlegi gázszivárgásból eredő helyzetet az oldhatja meg, ha a csőben lévő gáz mennyisége elfogy. Pletser Tamás szerint elképzelhető, hogy az ott lévő technikai gáz teljes mennyisége elszivárog a következő napokban. 

Az energiaválság nem csak a vezetékes gázfelhasználásra van hatással, a magasabb földgázárak minden helyettesítő termék árát is megemelték Európában és Magyarországon is. A palackos gázt használók is drágábban juthatnak gázpalackhoz.

A propán-bután gáz egy közeli helyettesítője a földgáznak, itt valószínűleg még erősebb lehet a kapcsolat, de úgy tűnik, hogy akár a kőszén-, akár a tűzifaárak áremelkedésére is jelentős hatással van az, hogy a földgáz ára többszörösére nőtt a hazánkban az elmúlt két évben

– részletezte a szakértő. 

Energiamegtakarításra rövid távon a takarékosság lehet a megoldás, ipari és lakossági szinten is.

Rövid távon egyetlen egy lehetőség van: ha a termosztátokat lejjebb vesszük. Egy fokkal kisebb hőmérséklet 6–7 százalékkal veti vissza a téli gázfogyasztást. Ha a közintézményekben 23 fok helyett 18 fokot veszünk a téli időszakban, azzal akár meg lehet takarítani a 25–30 százalékát a téli gázfogyasztásnak. Ugyanez igaz a lakásokra is

– fogalmazott Pletser Tamás, hozzátéve, hogy hosszabb távon a lakások szigetelése, a jobb energiafelhasználású megoldások alkalmazása hozhat jelentős megtakarítást.

A szakértő elmondta: a magyar lakossági gázfelhasználás 3,3 milliárd köbméter volt az elmúlt években. Ez megfelelő hőszigeteléssel akár 1,5–2 milliárd köbméterre lecsökkenthető 10 éven belül. 

Európa piacáról 100 milliárd köbméter földgáz hiányzik, ennyivel kevesebbet szállítanak az oroszok. Ezt Európa 2-3 év múlva tudja pótolni, de rövid távon, egy-két éven belül nem. Ez azt jelenti, hogy magas árak lesznek, és csak úgy tudjuk ezt a mennyiséget felhasználni, hogyha közben azért csökkentjük a fogyasztásunkat, különben nem marad elég belőle

– hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte, az sem mellékes, hogy milyen lesz a téli időjárás, és ennek függvényében hogyan fog alakulni a téli gázellátás. Ha normál vagy meleg telünk lesz, akkor különösebb problémánk nem lesz, az ellátást mindig biztosítani lehet. Ami kritikus lehet, az a február-március időszak, főleg akkor, ha egy hidegbetörés jönne Európába. Ugyanis ebben az időszakban már a betárolt gáz mennyisége alacsony, és ha csökken a betárolt gázmennyiség, akkor egyre kisebb mennyiség nyerhető ki a tárolókból. Egy adott pillanatban a hazai termelés, az import és a tárolás egyszerre tudja biztosítani az ellátást.

Ha a tárolók üresek, vagy már a nulla fele közelednek és adott esetben az importot hirtelen leállítják az oroszok, akkor nehéz helyzetben lehetünk, ez főleg a február-március időszakban következhet be. Ebben az esetben elképzelhető lakossági korlátozás is. 

– fogalmazott Pletser Tamás.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Pletser Tamás. Fotó: Zöld Fanni / Index)