Szavazhatunk az év lepkéjére
További Belföld cikkek
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
- Kigyulladt egy raktár a IV. kerületben, a tűzoltók megfékezték a lángokat
- Hadházy Ákos a Kelenföldi pályaudvaron ragadt, durva szavakkal támadt neki Lázár Jánosnak
- Kihúzták az Eurojackpot pénteki nyerőszámait
A szavazás pénteken indult, a voksokat az MME honlapján lehet leadni. A három jelölt a következő:
- Fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)
- Nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri)
- Fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica)
Természeti kincseinkre hívja fel a figyelmet a közönségszavazás
A fecskefarkú pillangó országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek késői fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken számuk megfogyatkozott. Három nemzedéke általában áprilistól repül egészen szeptemberig.
A nagy éjjeli pávaszem Európa legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a tizenöt centimétert is. Országszerte általában gyümölcsösök és jó állapotú erdők közelében fordul elő. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan csökkent.
A fehérgyűrűs csüngőlepke az egyik legdekoratívabb magyarországi csüngőlepke. Főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan felbukkanhat a síkvidékeken is. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon. Viszonylag rövid ideig, júliusban és augusztusban lehet megfigyelni.
Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, majd 2012-ben elindult az Év hüllője – Év kétéltűje program is. Ehhez csatlakozik most harmadikként az Év lepkéje akció. Az akciók küldetése, hogy felhívják a lakosság figyelmét Magyarország természeti kincseire és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémákra.
(Borítókép: Fecskefarkú lepke egy rézvirágon (Zinnia). Fotó: Lehotka László / MTI)