A németek és a magyarok kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymásról

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta: a Magyarországon és Németországban is ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatásban a magyarok 56, a németek 59 százaléka volt inkább jó véleménnyel a másik országról, a kétoldalú kapcsolatok terén azonban még lenne hova fejlődni, a megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja ugyanis, hogy jók a kétoldalú kapcsolatok.

Ezeken azért is kellene javítani, mert a felmérésben részt vevők többsége, a magyarok 88, a németek 70 százaléka szerint az unió jövője szempontjából fontosak a kétoldalú kapcsolatok – tette hozzá az igazgató. A kutatásból kiderül az is, hogy a németek problémásnak látják Magyarországon az állampolgári jogok érvényesülését, 48 százalékuk szerint nem érvényesülnek ezek a jogok, és csupán 29 százalékuk szerint van minden rendben ezen a téren.

Szintén 48 százalék gondolja azt, hogy Magyarországon a médiumok nem kritizálhatják a kormányt. A magyarok szerint Németországban nincs probléma az állampolgári jogok érvényesülésével, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a médiumok nem kritizálhatják a kormányt.

Arra a kérdésre, hogy megéri-e befektetni a másik országban, a németek 31 százaléka válaszolt igennel, de ez növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, míg a magyarok részéről némi elbizonytalanodás látható, 2020-hoz képest 57 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint megéri befektetni Németországban – közölte Mráz Ágoston Sámuel.

Beszámolója szerint látható továbbá, hogy társadalmi szinten nincs probléma a németek és a magyarok között, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még közvetlen főnökének is.

Véleménykülönbség van azonban a németek és a magyarok között abban, hogy mely területeken kellene a két országnak szorosabban együttműködnie: míg a németek az EU politikai reformjában és a migráció kérdésében szeretnének szorosabb munkakapcsolatot, addig a magyarok az államadósság elleni küzdelmet, valamint az unión belüli gazdasági fejlesztéseket jelölték meg legfontosabbként – ismertette az igazgató.

Az eredmények bemutatása után kerekasztal-beszélgetés során elemezték az adatokat. Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar–Német Intézet igazgatója tudatlansággal magyarázta a felmérés eredményeit, szerinte a magyarok se tudnak sokat Németországról, de még mindig többet, mint a németek Magyarországról – írja az MTI.

Tízből hét németnek nem sok fogalma van Magyarországról, de a személyes tapasztalat pozitív irányba tudja mozdítani a véleményeket – vélekedett. Kitért arra is, hogy szerinte Magyarország nagy lemaradásban van a nyugati országokhoz képest a kommunikációs csatornák és a kapcsolati háló tekintetében, ezért ezeket fontos lenne bővíteni.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a Németországban a mainstream sajtó helyett érdemes megnézni inkább a másodvonalat, azaz a hírek körül kibontakozó kommentárokat, az átlagemberek véleményét, mert a kettő nem mindig egyezik.

Ezért ebben a másodvonalban kellene erősebben jelen lennie a magyar véleményeknek, így ugyanis szélesebb rétegeket lehet elérni, nagyobb hatást lehet tenni az emberekre. Fontos lenne a magyar cikkeket, a magyar miniszterelnök beszédeit németre lefordítani, hogy első kézből kapjanak tényszerű információkat a németek, ezáltal reálisabb képet tudjanak kialakítani a másik országról – emelte ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!