Visszaküldhető-e az új túrabakancs egy tíznapos El Camino zarándokút után?

Rakétasebességgel nő a hazai online és csomagküldő értékesítés, amely 2020-ban múlta felül először az ezermilliárd forintot, hogy aztán 2021-ben túlszárnyalja az 1300 milliárd forintot is. Sokat elárul a virtuális piac nagyságáról, hogy tavaly a belföldi és külföldi internetes vásárlási tranzakciók száma már hatvanmillió fölé ugrott. Vagyis – a csecsemőket és az aggastyánokat is beleszámítva – évente átlagosan több mint hatszor rendelünk az internetről. A felmérések szerint leggyakrabban:

• ruhákat, cipőket, kiegészítőket,
• ételt, italt,
• bútorokat, lakberendezési kiegészítőket, kertészeti termékeket,
• kozmetikai, szépség- vagy wellnesstermékeket,
• könyveket, folyóiratokat,
• sportszereket,
• számítógépeket, táblagépeket, mobiltelefonokat és azok tartozékait,
• gyermekjátékokat és gyermekápolási cikkeket.

Árengedmények és fiktív kommentek

Az online vásárláshoz számtalan weboldalon találunk praktikus tanácsokat. Ilyen például a fogyasztóvédelmi kisokos is, amelyből többek közt megtudható, hogy a keresett termék/szolgáltatás kiválasztásakor nem feltétlenül az internetes kereső által kiadott első találat a legmegfelelőbb. Ahogy javasolt az ár-összehasonlító oldalak használata, de érdemes a vásárlói visszajelzéseket is átfutni.

Idén májustól jelentősen szigorodtak az úgynevezett akciózás szabályai is. Ezzel a jogalkotó gátat akart szabni a mértéktelen és ellenőrizhetetlen árengedmény-cunaminak, amikor is a kereskedő kénye-kedve szerint játszadozhatott a fogyasztói árral. Például úgy, hogy néhány napra levitte a termék árát, hogy aztán az eredeti árat visszaállítva akciósan kínálja megvételre.

2022. május 28-ától 

Új termék esetében pedig az akciózás előtti 15 napban érvényes legalacsonyabb árat kell feltüntetni.

Május végétől újabb elemekkel bővült a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény úgynevezett feketelistája is. Így többek között a webshopnak

• fel kell tüntetnie, hogy a keresési rangsorban mely termékek megjelenéséért fizetett,
• ellenőriznie kell, hogy olyan (nem fiktív) személy írt értékelést, aki ténylegesen használta vagy megvásárolta az adott terméket,
• tartózkodnia kell a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtásától, illetve közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatásától.

Farkas Márton ügyvéd szerint utóbbi megkötés maguknak az értékeléseknek a hamisítását tiltja, ami megvalósulhat „bérkommentelők” vagy mesterséges intelligencia alkalmazásával, de akár valós értékelés manipulálásával is. Ebbe az esetkörbe tartozik a negatív értékelések eltávolítása vagy a negatív kommentek indokolatlan törlése is. Szerinte az e-kereskedőnek érdemes mellőzni a félcsillagos értékelések eltávolítására irányuló kísérleteket, még akkor is, ha marketingszempontból ez mutatkozna célravezetőnek.

Az ÁSZF nem formaság

Sokan csak formaságnak tartják az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF). Pedig maguknak az online kereskedőknek sem ártana odafigyelniük az ÁSZF-re, és nem innen-onnan összeollózni a szöveget, már csak azért is, mert a Polgári törvénykönyv szerint 

Nem szólva arról, hogy a jogszabályi gyakorlattól eltérő ÁSZF-kikötésekre a kereskedők kötelesek felhívni a figyelmet, azaz a vevői elfogadáshoz külön jelölőnégyzet szükséges.

Ahogy a webshopnak kötelező panaszkezelési szabályzatot is közzétenni, adatvédelmi felelőst megnevezni és nem utolsósorban – 30 napon belül – kivizsgálni minden panaszt.

Az elállás joga

Az online kereskedés bibliája, A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm.-rendelet értelmében a fogyasztót megilleti a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben (például telefonon vagy csomagküldő szolgálattól, netán házaló ügynöktől) vásárolt termékek megvételétől elálljon.

A gondolkodási idő a megrendelt áru átvételétől veszi kezdetét. Amennyiben a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, az elállási idő az ezt követő munkanapon jár le. Nem babra megy a játék, hiszen ha a kereskedő a honlapján nem tájékoztat megfelelően az elállási jogról, akkor az eredeti 14 napos elállási határidő 12 hónapra tolódik ki! Az pedig nagy szívás.

Persze a vevőket sem kell félteni. Ormos Zoltán ügyvéd egyik előadásában néhány „elrettentő” példát említett az elállási joggal való visszaélésre.

Viccesen megjegyezte: akár a megrendelt túrabakancsot is vissza lehet adni egy tíznapos El Camino zarándokút megtétele után.

Az elállás joga nem minden termék és szolgáltatás után illeti meg a vevőt. A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik például a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, romlandó árukra, zárt csomagolású higiéniai termékekre, illetve olyan lezárt adathordozókra, amelyeket a vevő átvételkor már felbontott.

Néhány kereskedő meg van győződve arról, hogy a vevő kizárólag az ő formanyomtatványán jelentheti be elállási jogának gyakorlását. Ez messze nincs így, hiszen a formanyomtatvány nem kötelező, legfeljebb segítség a vevőnek. A fogyasztó ugyanis ezt a jogát az elállásra vonatkozó bármilyen egyértelmű nyilatkozattal kifejezheti. Ha a webshop a honlapján biztosítja az elállási jog gyakorlását, akkor köteles haladéktalanul tartós adathordozón (e-mailben vagy levélben) visszaigazolni a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.

Rendelés külföldről

Nem árt azt sem tudni, hogy a weboldal címének .hu végződése vagy a magyar nyelvű termékleírások nem feltétlenül azt jelentik, hogy az üzemeltető hazai vállalkozás. De akár belföldről, akár külföldről is rendelünk, a magyar fogyasztókat akkor is megilleti a jog, hogy a vételtől 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak. Ha más uniós államban bejegyzett vállalkozás webshopjában vásárlunk, akkor elállás esetén a visszaküldés költsége a fogyasztót terhelheti, ám garanciális probléma esetén, ha a minőségi kifogás jogosnak bizonyult, ez az összeg is visszajár.

Ennél nagyobb gondot jelent, hogy 2021 júliusa óta

Ez komoly szigorítás ahhoz képest, hogy korábban a 22 eurónál kisebb értékű, EU-n kívülről rendelt termékek után egyáltalán nem kellett áfát és vámot fizetni. Ettől függetlenül létezik olyan szabály is Magyarországon, miszerint a 10 euró alatti összeget nem kell beszedni és megfizetni.

Külföldi rendeléskor azt is érdemes számításba venni, hogy vajon a termék kedvező vételára és a kiszállítás költsége együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Előfordulhat tudniillik, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk.

Az sem egy mellékes szempont, hogy a sávos jótállás bevezetésével Magyarországon az eladási ártól függően akár két-három év jótállás vonatkozhat a drágább termékekre. Ez pedig azt jelenti, hogy az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) két-három évig fokozott felelősséget kell vállalnia a hibás teljesítésért.

Ezt a szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni, mielőtt egy külföldi webshop mellett döntünk egy hazaival szemben.

(Borítókép: Jesus Hellin / Europa Press / Getty Images)