Mellbe vágta Debrecent a távhő ára

Nincs olyan önkormányzat ma Magyarországon, amelyik ne aggódna az elszálló energiaárak miatt. Debrecen milyen tartalékokkal indult neki az energiaválságnak?

A város gazdaságilag erős, az elmúlt nyolc év gazdaságfejlesztési eredményei nélkül meglehetősen nehéz helyzetben lennénk. Vannak tartalékaink, de komoly esély van arra, hogy a következő hónapokban ezeket feléljük attól függően, hogy az irreális energiahelyzet meddig áll majd fenn.

A kormány kiadáscsökkentő menedzsmenttervet vár el, Debrecen már elkészítette ezt?

A rezsiárak emelkedése sújtja Debrecent is, a tervezett intézkedéseket a héten mutatom majd be. A menedzsmentterven folyamatosan dolgozunk, azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy a tervezés jelentősen függ az aktuális piaci energiaáraktól. A távhő ára az európai gázárak drasztikus növekedése miatt mellbe vágó mértékben megugrott, hiszen egyik pillanatról a másikra, szeptember 30-ról október elsejére az intézményi felhasználók esetében a 16-szorosára emelkedett, de ez december 31-ig van érvényben.

Egy Debrecen-méretű város esetében súlyos milliárdokról van szó, így az energiaköltségek kigazdálkodásához nem elég egyszerűen meghúzni a nadrágszíjat, mert ezt a költségnövekedést egyszerűen nem lehet kigazdálkodni. A döntéseinknél azonban prioritásként kezeljük az óvodák, a bölcsődék és a szociális intézményrendszer zökkenőmentes működését.

Nyilvánvalóan lesznek olyan intézkedések, amelyek érintenek majd sport- és kulturális létesítményeket. Célunk, hogy funkciók megszűnése nélkül szervezzük át a város intézményrendszerét az előttünk álló kritikus hónapokra. Tehát továbbra is lehetőség legyen színházba, koncertre járni. A Kodály Filharmónia és a Csokonai Színház a következő hónapokra az új, most nemrég átadott Csokonai Fórum épületébe költözik. Ezzel a gyakorlattal él a Debreceni Szakképzési Centrum is. Mindezek mellett előfordulhat, hogy lesz olyan intézményünk, amelyet átmenetileg bezárunk majd. 

A tervek között szerepel vagyonértékesítés?

Nem döntöttünk még el eddig semmilyen rendkívüli vagyonértékesítést, ezen a téren annak a programnak megfelelően járunk el, amelyet a 2022-es költségvetés elfogadásánál meghatároztunk. Debrecen most abban a tekintetben jelentős előnnyel bír, hogy a nagy munkahelyteremtő beruházásoknak – pl. a BMW, a CATL és a Semcorp – köszönhetően jelentős ipariingatlan-értékesítéseket hajtunk végre. Ezzel csak egy probléma van, hogy az így létrejövő eredményt jelen pillanatban nem fejlesztésekre használjuk fel, hanem a napi energiaköltségek finanszírozására kell fordítanunk. 

Túl sok reményt nem fűzök ahhoz, hogy az önkormányzatok komoly segítséget kapjanak a kormánytól a következő időszakban, tekintettel arra, hogy a rezsicsökkentés rendkívül nagy terhet jelent a központi költségvetés számára, ennek köszönhetően viszont a magyar társadalom jelentős része át tudja majd vészelni ezt a nagyon nehéz időszakot. Azonban az önkormányzatok számára ez egy rendkívüli kihívás, és amellett, hogy meg kell birkózni a megnövekvő költségekkel, a nagy adóbevétellel rendelkező önkormányzatok szolidaritási hozzájárulással még a központi költségvetésbe is befizetnek. Debrecen a jövő évi bevételéből több mint 5 milliárd forintot enged át az államnak. 

Országszerte több gyógyfürdő is az ideiglenes bezárás mellett döntött a rezsiárak emelkedése miatt, amely sújtja a szórakoztató létesítményeket, a hoteleket és az éttermeket is. Tapasztalja-e a jelenséget, és esetleg tart-e attól, hogy ezen tényezők kevésbé vonzó úti céllá teszik a térséget? 

A beruházások jelentős mértékben segítik a szállodák működését és kihasználtságát, egy nagy nemzetközi szállodalánchoz tartozó új hotelt a nyár folyamán adtunk át, egy új, szintén nemzetközi szállodalánchoz tartozó hotel építése folyamatban van, de az önkormányzatnak is vannak szállodái. Az egyik esetében megfontolás tárgya, hogy a következő hónapokra esetleg bezárjuk, de a Nagyerdőn működő, az Aquaticum Élményfürdővel összekapcsolt hotelünk működése és a foglalási adatok azt mutatják, hogy nem szükséges bezárni, annál is inkább, mert a szálloda és az élményfürdő fűtését távhő helyett a termál hőenergiájával tudjuk biztosítani, így lényegesen költséghatékonyabban tudjuk működtetni, mintha távhővel vagy gázzal működne. Így ennek a szállodának a bezárása nem szükséges, de az valószínű, hogy kisebb hotelek, kisebb szállodák azért működésüket fel fogják függeszteni a következő hónapokban.

Fotó: Papajcsik Péter/Index

A befektetők hisznek Debrecenben, ezt a nagyberuházások is mutatják.

A napokban mondta azt Hans-Peter Kemser, a debreceni BMW-gyár igazgatója, hogy a BMW jövője nálunk kezdődik. Ha akarnánk, se tudnánk elkerülni, hogy nemzetközi központ váljon a városból, ahol jelenleg az elektromobilitás és energiatárolás új európai centruma van kibontakozóban. A növekedési paraméterek pozitív képet mutatnak az elmúlt nyolc évben, a városba érkezett működő tőkének köszönhetően. A szakértők recesszióra számítanak, azonban a több ezer milliárd forintos, munkahelyteremtő beruházásaink – egyebek mellett a BMW és a CATL – azt jelzik, hogy a recesszióból Debrecen akár profitálhat is, mivel kiemelkedő befektetési célpont. A beáramló működő tőke meghaladja a 10 milliárd eurót, azaz a 4000 milliárd forintot.

A debreceni reptér mennyire képes hozzájárulni a térség gazdasági élénkítéséhez? 

2010 őszén kezdődtek meg a tárgyalások a Wizz Airrel a menetrend szerinti járat indításáról, amely 2012 nyarán el is indult Debrecen és London között. 2019-ben szűkebb régiónkban a debreceni volt a legnagyobb forgalmú regionális repülőtér, a növekedést a világjárvány okozta problémák törték meg. Törekszünk arra, hogy a régió gazdasági centruma legyünk, a versenyelőnyünkhöz jelentősen hozzájárul a repülőterünk, amelyből nemcsak a turizmus képes profitálni, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is előnyt tud a térség kovácsolni. Az elmúlt nyolc évben nem volt olyan befektetési tárgyalásunk, amelyen nem került volna szóba a légi infrastruktúra. A BMW-s egyeztetéseknél is kulcsfontosságú szerepet töltött be, hogy van direkt járat Münchenbe. A turizmus szempontjából rendkívül erős az izraeli, tel-avivi desztináció, a régió turisztikai volumenének a növekedéséhez jelentősen hozzájárultak az orosz turisták is az orosz–ukrán háború kitörése előtt. 

(Borítókép: Papp László. Fotó: Papajcsik Péter/Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!