Nyeregre ülne a magyar, de túl sok a kátyú

A szervezet a Medián közreműködésével vizsgálta a magyar lakosság biciklis szokásait: a 3000 fő bevonásával készült kutatásból az derült ki, hogy a városokban nő, vidéken azonban csökken a biciklizők száma. Ez a harmadik hasonló felmérés, amit kétévente ismételnek az Aktív Magyarország megbízásából. 

2018-ban volt az első felvétel, akkor kaptunk egy helyzetképet, aztán 2020-ban, a koronavírus okozta első sokk után mértünk ismét, most pedig újra

– mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Továbbra is le lehet vonni azt a fontos következtetést, hogy az emberek félnek kerékpárra ülni, annak ellenére, hogy nagyon szeretnének – tette hozzá. 

Óriási a társadalmi igény, nagyon sok ember szeretne biciklizni, próbálkozik is, de hogy komolyabban közlekedjen, ahhoz a bátorsága hiányzik. A legnagyobb távol tartó erő általában az utak állapota és a járműforgalomtól való félelem

– magyarázta Kürti Gábor. Egy érdekes tendencia is kirajzolódni látszik a legújabb felmérésből: a kerékpárosok aránya a városokban nő, ahol jellemzően a fiatalabbak bicikliznek, vidéken pedig csökken, annak ellenére, hogy az ottani idősek többet kerékpároznak, mint a városiak. 

Biciklis nemzet a magyar

A koronavírus-járvány alatt nagyon sokan elkezdtek biciklivel közlekedni, és a mostani kutatás szerint a forgalom még mindig nem állt vissza a járvány előtti szintre. Egyre több helyen építenek bicikliutakat, ráadásul amik most épülnek, azok sokkal jobb minőségűek annál, mint amikhez hozzá voltunk szokva – vélekedett a kerékpárosklub elnöke. 

Magyarország biciklis nemzet, harmadik helyre szoktak bennünket hozni Hollandia és Dánia után. Ez a pozíciónk főleg a Dél-Alföld elképesztő kerékpáros-forgalmának köszönhető, a városokban ez már nem így van

– magyarázta az elnök, hozzátéve: a teljes társadalmi-politikai skálát nézve pozitívan állunk hozzá a kerékpározáshoz, de a költségvetést tekintve még lenne mit javítani a helyzeten – írja az Infostart. A magyar lakosság 16 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze, több mint 50 százalékuk rendszeresen biciklizik – állítja a friss felmérés. 

Ehhez képest a költségvetés 2-3 százaléka fordítódik a kerékpáros infrastruktúrára, úgyhogy még több beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy akik szeretnének kerékpározni, azok merjenek is

– összegzett Kürti Gábor.

(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)