Jakab Ferenc sok fertőzöttre számít, és tudja, melyik korosztály a veszélyeztetett

Az influenza tünetei nem változnak, a vírus nem erősödik meg, egyszerűen több fertőzöttet várunk – mondta Jakab Ferenc virológus a Kibeszélőben az őszi járványidőszakról. 

Nagyon nehéz megkülönböztetni a koronavírus omikron-variánsa és az influenza közti tüneteket. Oltottaknál bizonyos esetekben akár súlyosabb tüneteket is produkálnak, mint az omikron-variáns.

Hozzátette: az immunitás kikopása miatt sokkal nagyobb a jelentősége az influenza elleni védőoltásnak is, mint az elmúlt években volt.

A professzor elmondta: a koronavírus omikron-variánsa enyhe tüneteket okoz, a fertőzést sokan átvészelik fáradtsággal, fejfájással, hőemelkedéssel – vagy akár tünetmentesen. Az influenzavírus most súlyosabb panaszokat okozhat, az idősebb korosztály lehet inkább veszélyeztetett. 

A virológusok számára a pandémiás időszak sok tanulsággal szolgált, azonban már más vírustörzsek terjedését, jelenlétét figyelik. Többek között a majomhimlő, az ebola és a Lassa-láz is szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon listáján, amely a szakma figyelmét is felhívja a fokozott figyelmet igénylő vírusokra. 

Jelenleg 77 regisztrált majomhimlős beteget tartunk számon Magyarországon. Ezeknek a zöme behurcolt fertőzés volt, tehát valaki elutazott, ott megfertőződött, és hazahozta. A majomhimlőnél stagnálás van, nem emelkednek az esetszámok. Azt gondolom, hogy ez a vírus soha nem okoz olyan járványt, mint az elmúlt években a koronavírus

– emelte ki Jakab Ferenc. Hangsúlyozta: a távoli országokban jelen lévő fertőzések – például az ebola – esetében különbséget kell tenni a légúton és a másként terjedő vírusok között. 

A virológus elmondta: Afrikában újra tombol az ebolajárvány, de az ebola a fejlett országokban, Magyarországon, Európában soha nem okoz olyan járványt, mint egy légúton terjedő fertőző betegség. Ennek két fontos tényezője van: az egyik, hogy az ebolás betegek csak a betegség késői stádiumában képesek fertőzni, amikor már ténylegesen kórházi ellátásra szorulnak. Másrészt azonnal elkülönítik a betegeket, így nem tudnak fertőzési láncokat indítani. 

Nem így van ez egy légúton terjedő infekciónál, amelynél tulajdonképpen akár tünetmentesen is, tüsszentéssel vagy köhögéssel, tömegközlekedési eszközzel vagy a reptéren azonnal elindíthatunk másodlagos terjedési láncot, hiszen a mellettünk álló személyt megfertőzhetjük, aki aztán továbbviszi, hazaviszi és továbbadja ezt a fertőzést.

A pandémia egyfajta járványkezelési kultúrát is hozott az életünkbe, emellett a járványok létezésére is felhívta a figyelmet. 

Az emberek talán odafigyelnek a körülöttük lévő környezetre, és kicsit talán odafigyelnek jobban másokra. Megtanulunk ezekkel jobban együtt élni, és tudomásul venni, hogy ezek létező dolgok. Nemcsak a science fiction filmekben látunk ilyet, hanem ezek az életünk részeivé is válnak, jelenleg is azok, és a jövőben is azok lesznek.

A Kibeszélőből kiderül továbbá:

• milyen kutatásokat végeznek a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriumban;
• milyen munkát végeznek a bangladesi laborban;
• melyek azok a vírusok, amelyekre fokozottan figyelnek a szakemberek.

(Borítókép: Jakab Ferenc. Fotó: Németh Kata / Index)