Milyen titkokat rejt az Apró-villa?

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a közelmúltban a Partizán című műsorban jelentette be, hogy feleségével, Dobrev Klárával egy éven belül eladják családi lakóhelyüket, a hírhedt szemlőhegyi „Apró-villát”. A vele készített interjúban a politikus a tervezett adásvételt így indokolta:

Hárman maradtunk: a Klára, a Marci, meg én, és a Klára ráadásul az idejének a felét Brüsszelben tölti, tehát kóválygunk ott abban a hatalmas nagy házban. Hát mi a csudát csinálunk mi ott?

Nos, úgy tűnik, hogy ez a feltett kérdés másokat is érdekel, mert az épület történetével a rendszerváltás óta történészek, újságírók foglalkoznak visszatérően.

A hegyi nyaraló

A Szemlőhegy utca 42. szám alatti ingatlan múltját Ungváry Krisztián történész alaposan feltérképezte a Budapest a diktatúrák árnyékában című blogon, a Káderdűlő egyik legismertebb ingatlanának története címmel.

Ebből az írásból kiderül, hogy a 19. század végén a frissen felparcellázott hegyoldalban nemigen álltak még épületek, és a mai ingatlan korabeli építési engedélye egy alápincézett, ötszobás, konyhás, verandás, földszintes villára szólt, 3,16 méteres belmagassággal, 140 négyzetméteres alapterülettel. A korabeli nyaraló egymást követő tulajdonosairól jórészt bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, de annyi bizonyosan tudható, hogy 1936-ban tekintélyesnek mondható összegért, 25 ezer pengőért vásárolta meg Sebestyén Aladár és neje, Grönwald Róza. 

Sebestyén Aladár sikeres zsidó üzletember volt, közepesen elismertnek nevezhető első világháborús harctéri kitüntetésekkel, ám érdemrendjei nem voltak elégségesek ahhoz, hogy kormányzói mentességet kaphasson, ezért villáját 1944. április 28-án elkobozták, és bár a holokausztot túlélte és visszatért Magyarországra, 1950 után mégis egy Szent István körúti bérlakásba költöztették, miközben háza rekvirálása ellenére viszonylag szerencsésnek mondhatta magát, mert az úgyszintén saját, majd államosított cégénél megmaradhatott osztályvezetőnek.

A pártszabóság műhelye

A szemlőhegyi ingatlant 1952-ben államosították, viszont a kommunista rezsim eleinte nem lakásként hasznosította, hanem kormány- és pártszabóság működött benne. Később azonban a Rákosi-rendszer berendezkedésekor egymás után érkeztek a környékre a magas rangú kommunista funkcionárius lakók, köztük Apró Antal is. Ő 1958-ban költözött  a villába, amelynek első emeletét a minisztertanács akkori elnökhelyettesének, a földszintjét pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó és koncepciós ügyekben hozott, halálos ítéletei miatt rettegett Jahner-Bakos Mihály vérbírónak és nejének utalták ki. 

A jutányosan reprivatizált luxusvilla

A rendszerváltás után az Apró-villa 1992-ben a II. kerületi Önkormányzat tulajdonába került, majd néhány évvel később, 1995-ben áron alul, kevesebb mint 9 millió forintért eladták korábbi bérlőinek, az Apró-család tagjainak, mégpedig 

A 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát később a Fittelina Kft. szerezte meg az eredeti vételár kétszereséért, és az épület lakója volt a baloldali politikus, Dobrev Klára, Apró Antal unokája, aki Gyurcsány Ferenccel kötött házasságot, és az ő közös cégük volt többek között a Fittelina. 

A kommunista diktatúra jelképe

Ma is tart a kommunista diktatúrát kiszolgáló bűnösök leszármazottainak luxusélete

– ez már az M5 Az Apró-villa története című műsorában hangzott el, amelyben Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, Ötvös István történész, egyetemi docens, Mező Gábor újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese arról értekezett, hogy a zsidó családtól elkobozott, majd a kommunista vezetők kezébe átjátszott, most pedig eladósorba került épület története mennyire lehet jelképe a korabeli diktatúrának és a haszonélvezők mentalitásának.

Szomorú, hogy elfogadtuk és meg is szoktuk, hogy mindez már nem is fog változni – vélekedett a jelképes ingatlan történetéről Mező Gábor, amit Máthé Áron azzal egészített ki, hogy a közép-európai kommunista diktatúrák idejének lejártakor felmerült a kérdés, hogy az elzabrált vagyonokat hogyan lehetne visszaadni tulajdonosaiknak vagy leszármazottaiknak, és véleménye szerint legalább elvi szinten ki kellett volna jelenteni, hogy a föld- és ingatlantulajdonok esetében határozott cezúrát jelentett az államosítás, ám ez a deklaráció nem történt meg, mint ahogy nem történt meg az ingatlanok esetében a természetbeni reprivatizáció sem. 

Ötvös István hozzátette, hogy azt még csak-csak megértené, ha az államosított ingatlanok állami tulajdonban maradtak volna, csakhogy nem ez lett a sorsuk, hanem mélyen áron alul ismét magántulajdonba kerültek. 

A rakott krumpli nem politikai kategória

Tóth Eszter Zsófia pedig arról beszélt, hogy a kommunista vezetők leszármazottai nem néznek szembe felmenőik múltjával. Apró Antal ugyanis a megtorlások egyik főszereplője, feltétlen kiszolgálója volt a Kádár-rendszernek, aki minden cselekedetét alárendelte a diktatúra érdekeinek, miközben Dobrev Klára elmondása szerint csak egy kedves nagyapa volt, akivel együtt rajzolgattak. 

Történészként azonban mindez teljesen érdektelen – magyarázta Ötvös István, aki szerint

egy politikus, ha politikusként döntéseket hoz, azért tessék felelősséget vállalni.

Ettől függetlenül lehet, hogy magánemberként nagyon finom rakott krumplit tudott sütni, de történeti szempontból nem ez a kérdés – fűzte hozzá. 

A félmilliárd forintos ingatlanpiaci vagyon

A Szemlőhegy utcai ingatlan földszintjén egy 102 négyzetméteres, kétszobás, első emeletén pedig egy 220 négyzetméteres, négyszobás, illetve egy 159 négyzetméteres, két egész és három félszobás lakás is helyet kapott, amelyek mellett a tulajdoni lap nyilvántartása szerint van egy 22 négyzetméteres garázs is, de tartozik az épülethez uszoda, szolárium, szauna, valamint belső lift is – írja a Blikk.

Az újság mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy egyáltalán nem alaptalan a feltételezés, miszerint 

Hiszen ilyen, prémium kategóriájú, egyedileg számon tartott villa nem sok van a piacon, és a lehetséges vevők köre is igen szűk. Például egy hasonló kategóriájú, hatalmasnak számító, 1422 négyzetméteres telken álló, 420 négyzetméteres teljes lakóterületű, új építésű, energiatakarékos megoldásokkal felszerelt II. kerületi villa jelenlegi kínálati ára napjainkban 500 millió és 1 milliárd forint között alakul.

(Borítókép: Az Apró-villa, Dobrev Klára tulajdona. Fotó: Földi Imre / MTI)