Sérti-e az ügyészségi vádmonopóliumot a kormány korrupcióellenes törvénye?

Az Európai Bizottsággal egyeztetett módon a kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlés elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.

Árulkodó cím lecserélve

A törvénymódosítás meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni. 

akinek a szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson.

A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.

Új fogalom: vádkikényszerítés

Az új eljárás egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

A vádkikényszerítési eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely gyakorlatilag a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében

1. az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
2. az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a „megvádolható” személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.

Soron kívül döntenek

Miután az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alaptörvény szerint az alkotmánybíráknak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határozniuk. Vagyis legkésőbb november 4-éig dönteniük kell. Ha Alaptörvény-ellenességet állapítanak meg, a parlamentnek a törvényt újra kell tárgyalnia.

Nos, az alkotmánybírák október 25-én már másodszor tárgyalták a Kövér László házelnök által átküldött indítványt, amely hangsúlyozza:

a jogalkotó a törvényt abban a szellemben alkotta meg, hogy a törvény által bevezetendő új jogintézmény az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét nem csorbítja.

A kérdés tehát az, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.

(Borítókép:  Varga Judit igazságügyi miniszter expozéját tartja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!