Sztárok személyiségét lopják el gagyi termékek kamuhirdetéseihez

Tóth Dávid pécsi kriminológus szerint kezdeti formájában a személyiséglopás egy másik ember megszemélyesítése volt csalási szándékkal. A bűncselekmény előképére találunk példát a Bibliában Jákob és Ézsau történetében, ahol Izsák elsőszülött fia, Ézsau egy tál lencsefőzelékért lemondott előjogairól Jákob javára, de erről apjuk nem szerzett tudomást (Mózes 1. könyve 25,19–34). Később Jákob elment a már vak apjához, hogy megkapja az áldást az örökséghez. Ezt Ézsau ruháiban és kecskebőrben tette, hogy Izsák ne vegye észre a csalást.

Celebek célkeresztben

Egyre több sztár, híresség panaszkodik, hogy nevével, fényképével, videójával különböző termékeket, szolgáltatásokat hirdetnek. Ezekről a kamuhirdetésekről azonban semmit sem tudnak, értelemszerűen nem is szerződtek ezekkel az oldalakkal. Ez történt a közelmúltban többek közt Ábel Anita színművésszel vagy Papp Lajos szívsebésszel is.

Ormós Zoltán adatvédelmi szakjogász szerint a személyiséglopás kevésbé ártalmas válfaja, ha hirdetnek valakinek a nevével. Ennél veszélyesebb, amikor az adathalászok bankkártya-, bankszámlaadatokat igyekeznek megszerezni, hogy azok segítségével csokot, különféle támogatásokat igényeljenek. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy ügyintézésre használjuk az Ügyfélkaput, mert azon keresztül lehetetlen ellopni a személyazonosságunkat.

A szakjogász az ismert embereknek a személyiséglopás elleni küzdelemben azt tanácsolja, hogy bízzanak meg marketingügynökséget, jogászt vagy egyetemistát, aki folyamatosan ellenőrzi az internetet, hogy hol jelent meg a megbízója neve. Szerinte enélkül a jogosult nem tud fellépni a visszaélőkkel szemben.

Több híresség arra is panaszkodik, hogy hiába jelenti a szolgáltatónak a kamuhirdetést, egy idő után másutt újra felbukkan, és mindent kezdhet elölről. Különösen nagy kárt tudnak okozni a hamis adománygyűjtő vagy nem létező előadásokra jegyeket kínáló oldalak.

Ormós Zoltán azt ajánlja, hogy a hírességek nevét érdemes valamilyen módon védjegyoltalom alá helyezni. Így például a Facebook-panaszok esetében sokkal könnyebb fellépni, a Google Adsben pedig le lehet tiltani azt, hogy nevük megjelenjen a hirdetések címében, szövegében.

Meglovasított Facebook-profil

Nem csak celebek válhatnak személyiséglopás áldozataivá. Bárki lehet célpont. Az év elején egy fehérvári családanyától lopták el a Facebook-profilját. Távolról kellett néznie, hogy egy idegen rátelepedett az életére.

Ellenben az idővonalán ott maradtak a korábbi bejegyzései, gyermeke születésétől a neki szánt jókívánságokon keresztül minden, amit tizenkét év alatt megosztott ezerháromszázra duzzadt ismerősi körével. Vagyis valaki egy élő, valós személy profilját lopta el, és cserélte le egy ismeretlen, fiatal nő képére és nevére. Persze az is könnyen előfordulhat, hogy ezek a képek is hamisak, ahogy a megadott új név is.

Mint kiderült, a fehérvári családanya elkövette azt a hibát, hogy a laptopján sohasem lépett ki a közösségi oldalas profiljából, továbbá a gépen megfelelő tűzfal sem volt. Márpedig így elérhető bárki gépe, anélkül hogy a tolvaj jelenlétéről tudomást szerezne a tulajdonosa.

Akár harmincévi börtön

Az identitáslopás az egyik leggyakoribb bűnözési forma az Egyesült Államokban, ahol elsőként a világon 1998-ban speciális bűncselekményi tényállásban határozták meg a személyiséglopás fogalmát. A törvénymódosítás előtt okirat-hamisításnak minősült az ellopott adatokkal történő hamisokirat-készítés, de a személyazonosságra vonatkozó adattal visszaélés nem valósított meg önmagában bűncselekményt. Napjainkban személyiséglopásért akár harmincévi börtönt is kiszabhatnak az amerikai bíróságok, ha terrorizmussal összefüggő bűncselekményről van szó. Az identitáslopást ugyanis gyakran terrorizmus finanszírozására használják fel.

Hihetetlenül elterjedtek az egészségügyi identitáslopások is. A tolvajok kórházak, egészségügyi szolgáltatók szervereit támadják meg, hogy hozzáférjenek az áldozatok társadalombiztosítási számához, és hogy az adatokat a feketepiacon értékesíthessék. 2017-ben háromszáz amerikai egészség­ügyi szervezet tett feljelentést adattároló rendszere feltörése miatt.

Egy tanulmány szerint az áldozatok 93 százaléka egyáltalán nem kereste meg a rendőrséget. Az emberek kétharmada feljelentés helyett inkább másképp igyekezett megoldani az ügyét. A feljelentést elmulasztók egy része úgy vélekedett, hogy a rendőrség amúgy sem tudna rajtuk segíteni.

(Borítókép: Oscar Wong/ Getty Images)