Putyin kezében ott a fegyver, a világ pedig tehetetlenül nézi

Kovács Erik, az intézet kutatója szerint több tényezőt is figyelembe kell venni az előrejelzés vizsgálatakor. Erről az InfoRádióban beszélt. 

„Először is vizsgálni kell a trendeket, hogy mit mutattak az elmúlt évek, évtizedek. A másik, hogy egy adott évben, illetve azt megelőzően milyen éghajlati, időjárási trendek voltak a Földön. Ebből megpróbálunk egy rövid tükrözést csinálni a jövőre vonatkozóan, ide pedig bejön majd a téli időjárás, a légköri rendszer kémiai, fizikai megannyi folyamata” – magyarázta az modell elkészítésének szakmai hátterét.

Ezek alapján a különböző előrejelző modellek becsléseket végeznek, ezeket összehasonlítjuk egymással, és különböző forgatókönyveket lehet felállítani. Ebből ki lehet választani, hogy melyik a legvalószínűbb, és melyik a legkevésbé

– tette hozzá.

Az idei tél hidegebb lesz

Az idei évvel kapcsolatban nehéz pontosan jósolni, de a globális előrejelző modellek szerint november és az új év között az átlagosnál hidegebb hőmérséklet fogja jellemezni Európát, és a havazás is nagyon valószínű – írja az InfoStart. 

„Anticiklonális évről beszélünk, úgy tűnik, ez ki fog tartani az évben, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalék az esély arra, hogy Szibéria felől keleties irányítású légáramlattal száraz, hideg levegő érkezik. Ezt onnan is tudjuk, hogy az elmúlt években Szibériában erőteljesebb volt a hó-, illetve jégfelhalmozódás” – fejtegette Kovács Erik.

A januári-februári enyhébb időjárást pedig nagyobb valószínűséggel egy csendes-óceáni hatásnak köszönhetjük majd. A modellek előrejelzése szerint decemberben akár másfél fokkal is alacsonyabb lehet az átlaghőmérséklet, mint a megszokott, a csúcshőmérséklet pedig legtöbbször nappal is a nulla fok alatt lesz. Februárban azonban akár két fokkal is melegebb lehet az átlaghőmérséklet, mint az megszoktuk. Mindez persze csak valószínűség – tette hozzá a szakértő.

A magyar intézet előrejelzéseivel korrelálva az európai időjárás-előrejelző ügynökségek szerint is a szokásosnál hidegebb, lókevesebb széllel és esővel járó tél vár Európára, ez pedig tovább növeli a kontinens energiaválságát megoldani próbáló kormányok előtt álló kihívásokat. 

A hideg tél kihívás elé állítja a kormányokat

Florence Rabier, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) főigazgatója elmondta, hogy a novemberre és decemberre vonatkozó első jelzések szerint Nyugat-Európa felett magasnyomású időszak várható, amely valószínűleg hidegebb időjárást, kevesebb szelet és csapadékot hoz magával, ez csökkenti a megújuló energia termelését.

Az előrejelzés, amely az ECMWF és számos más időjárás-előrejelző rendszer – többek között az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán – adatain alapul, potenciális problémát jelent a politikai döntéshozók számára, akik az Oroszországból származó gázimport hatalmas mértékű csökkentése miatt a vállalkozások és a háztartások számára radikálisan emelkedő energiaköltségekkel próbálnak megküzdeni.

Ha ez a prognózis érvényesül, az az energia szempontjából eléggé megterhelő lesz, mert nemcsak hidegebb lesz, hanem kevesebb szél is a szélenergia és kevesebb csapadék a vízenergia számára

– mondta a Financial Timesnak Rabier. 

Eközben az európai kontinens gyakorlatilag minden kritikus ellátási és biztonsági területen a különböző nagyhatalmak markában van. „A mi jólétünk az orosz energián és a kínai gazdaságon múlt, a biztonságunkat pedig az Egyesült Államokra bíztuk” – jelentette ki október 12-én Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Orosz földgázkitettség

Kelet-Európát a hidegháborúval egyidőben kezdte el befonni az orosz gázhálózat, ami nélkül ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen egy fejlett gazdaság. 2021-ben az orosz Szövetségi Vámszolgálat adatai szerint a teljes orosz exportbevételnek a 37 százalékát tették ki a nyersolaj- és kőolajtermékek.

Az orosz–ukrán háborút megelőzően Európa földgázkitettsége Oroszország felé 40 százalékos volt. 2021 novemberében Moszkva az unió nyersolajimportjának valamivel kevesebb mint 30 százalékát adta, az olajtermékek importjának pedig valamivel több mint 15 százalékát – mivel az olaj rugalmasabban szállítható, könnyebben diverzifikálható.

Olyan nagy mértékben támaszkodunk az orosz földgázra, hogy azt lehetetlen egyik-pillanatról a másikra megváltoztatni keresletcsökkenés nélkül, és ez hatványozottan érvényes Kelet-Európára. A gáz áramlása kelet–nyugati irányú, ezt csak komoly beruházásokkal lehet megváltoztatni.

Putyin fegyvere a kemény tél

Eközben pedig több elemző is egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyinnak nem érdeke közvetlen katonai konfliktusba kezdenie a NATO-val, de továbbra is harcba vezényli a felkészületlen csapatokat Ukrajnában, mivel győzelmi elmélete a kemény télen alapul: ezzel törné meg Európát.

De nem csak Európát, a The Atlantic Council című lapban Dennis Soltys nyugalmazott közpolitika-professzor és Alexander Motyl politológusprofesszor arról beszélt, hogy az ukránok a fűtési rendszerek megrongálását és a tél „fegyverként való felhasználását” Moszkva részéről a szovjet hatóságok által a harmincas években elkövetett népirtás megismétlésének tekintik.

(Borítókép: Putyin. Fotó:   Contributor / Getty Images )