Bárki felléphet a közpénzek védelme érdekében

Az Európai Bizottsággal egyeztetett módon a kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlés elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.

Ki a kulcsszereplő?

A törvénymódosítás felsorolja azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.

akinek a szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozó hatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson.

A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról címet viselte, amelyet az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról címet kapta.

Hatósági döntés bírósági korrekciója

Az új eljárás egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás folytatódni tud. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandók vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

A vádkikényszerítési eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely gyakorlatilag a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében

1. az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
2. az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a megvádolható személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.

Miután az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, még a kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alaptörvény szerint az alkotmánybíráknak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kellett határozniuk.

A közpénzek védelme érdekében

Az Alkotmánybíróság a határozatában, amelynek előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás, a testület elnöke volt, kifejtette: a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy

ha az ügyészség a törvény szerinti eljárásban úgy foglal állást, hogy nincs helye az állami büntetőigény érvényesítésének, és ha ilyen esetben a jogalkotó más, nem közhatalmat gyakorló jogalanynak mégis biztosítja a bíróság előtti fellépés lehetőségét, azzal nem sérül a vádmonopólium Alaptörvényben foglalt követelménye.

A szabályozás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem csak kiegészíti a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként. 

A határozathoz két korábbi büntetőbíró – Czine Ágnes és Márki Zoltán – párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Dienes-Oehm Egon is csatlakozott.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)