- Belföld
- vértes
- vértesi tájvédelmi körzet
- coloradói fügekaktusz
- őshonos fajok
- kiszorítás
- klébert antal
Vértes lankáin terjed a veszélyes kaktusz
További Belföld cikkek
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
Az első töveket 2017-ben találta meg Klébert Antal, a Vértesi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őrkerület-vezetője egy fokozottan védett terület sziklagyepében. A szakember véleménye szerint a fügekaktuszok akkorra már évek óta ott fejlődhettek – ezt az élénk színű termésekből lehetett megállapítani.
A pontos hely nem publikus, elég annyi, hogy a Vértesi Tájvédelmi Körzetben bukkantunk rá a kaktuszokra. Kezdetben 10-15 tő volt, majd az évenkénti mechanikus irtásnak köszönhetően évről évre kevesebb fordult elő a területen
– magyarázta Klébert Antal, hozzátéve, hogy bár 2021 tavaszán semennyit sem találtak a növényből, de idén ismét felbukkant hét tő. A Vértesi Tájvédelmi Körzetben nemkívánatos a coloradói fügekaktusz jelenléte, mert veszélyt jelent a nyílt dolomit sziklagyep őshonos növényeire.
Valószínűsíthető, hogy a fügekaktuszt valaki szándékosan ültette ki a sziklagyepre, mert a terület távol van a lakott részektől, kertektől, és nehezen lehet megközelíteni. A kaktuszok ugyan nem őshonosak, de rendkívül szívós növények, ezért veszélyt jelenthetnek a hazai növényvilágra. Amerikából érkeztek a kontinensre, Észak-Amerikában a természetben élnek. Egészen a kanadai prériig megtalálhatók – írja a sokszinuvidek.24.hu.
Magyarországon is képesek áttelelni, az első tövek húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A fügekaktuszoknak nincsenek természetes ellenségeik, ezért könnyedén kiszorítják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos növényeket, de emellett a rovarokat, madarakat és egyéb állatfajokat is – ezért kell irtani őket.
Különös veszélyt jelentenek a magyar gurgolyára (Seseli leucospermum), az István király szegfűjére (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a kövér daravirágra (Draba lasiocarpa). Néhány nappal ezelőtt az őrkerület-vezető hét helyen is megtalálta, majd begyűjtötte a kaktusztöveket. A keresésben a solymári Fészak Waldorf Iskola diákjai segédkeztek.
Sisakot, védőszemüveget és védőkesztyűt kellett húzni, hogy biztonságosan begyűjthessem a töveket. A begyűjtéshez kertészeti kéziszerszámokat használtam, kislapáttal szedegettem vödörbe a növényeket. A megfelelő védőfelszereléseknek köszönhetően nem történt sérülés. A begyűjtött töveket, ahogy korábban is, megsemmisítettem, a példányok a komposztba kerültek
– említette a természetvédő. Aki hasonló kaktusztövekre bukkanna kirándulás közben, az a pontos hely ismertetése mellett tegyen jelentést a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságoknak.