Óriási bírósági reform érkezik, újabb engedményt tett a kormány a forrásokért

A brüsszeli lap hozzájutott olyan dokumentumokhoz, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormány alapos bírósági reformot vállalt az Európai Bizottság kérésére azért, hogy hozzájussanak a Helyreállítási Alap forrásaihoz.

Azt írták, hogy egy november 4-ei keltezésű tervezet szerint a kormány vállalta, hogy megerősíti az Országos Bírói Tanácsot (OBT), amely a múlt héten vált a belpolitikai csatározások részesévé.

Teljesen átalakul a bírósági rendszer 2023 elejére 

Az Európa Tanács értékelése szerint az OBT eddig a gyakorlatban nem tudta kellő mértékben felügyelni a bíróságok működését. Ezzel szemben most a magyar kormány azt vállalta, hogy az OBT-nek ellenőrzési jogkört ad a másik nagy bírósági szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett is (amelynek élén rendszerint a kormánypártok saját jelöltje áll).

Ezáltal az OBT-nek lehetősége lesz arra, hogy megakadályozza bizonyos bírák kinevezését, eltávolítsa az általuk alkalmatlannak ítélt bírákat,

A Politico szerint a kormány ezenkívül azt is garantálta, hogy tiszteletben tartja az OBT függetlenségét, megnöveli a költségvetését, továbbá kikéri a véleményét minden olyan törvényi átalakításnál, amely a bíróságokat érinti. Továbbá az OBT-nek jogköre lesz arra is, hogy törvénymódosításokat javasoljon a kormánynak. 

És ezzel még nincs vége az átalakításoknak, ugyanis nagy változások várhatóak a legfelsőbb bíróságnál, vagyis a Kúriánál is. Az OBT ugyanis arra is jogkört kap, hogy azoknak a személyeknek az alkalmasságát is véleményezze, akiket a kormány a Kúria tagjaivá jelöl. Ezenkívül ígéretet tettek arra, hogy tiszteletben tartják a Kúria függetlenségét, továbbá arra is, hogy a bíráknak lehetőséget adnak arra, hogy hivatalos úton az Európai Unió Bíróságához forduljanak bizonyos, az európai jogot érintő kérdésekben (korábban ugyanis erre nem mindig volt lehetőség, amit az uniós szervek nehezményeztek is).

Végezetül a kormány még azt is vállalta, hogy minden kormányszervet megfoszt attól a jogkörtől, hogy megtámadják az Alkotmánybíróság jogerős ítéleteit (ilyesmi nem gyakran fordul elő egyébként, de tavaly év végén a nemátalakítós népszavazásnál volt erre példa). A kormány vállalta, hogy az ügyben illetékes civil szervezetekkel is tárgyal ezekről a változtatásokról, és azt ígérték, hogy 2023 első negyedévében mindez törvényerőre emelkedik.

Novemberben születhet meg a döntés a forrásokról 

A Politico az ügyben járatos tisztviselőktől úgy értesült, hogy 

Az egyik tisztviselő azt mondta, hogy jövő héten vagy az azt követő héten mindenképp tárgyalnak erről az uniós biztosok (a Bloomberg hírügynökség saját forrásból úgy értesült, hogy november 22-én ülhetnek össze). Utána pedig az EU pénzügyminiszterei december 6-án ülhetnek össze, hogy döntsenek a kérdésben. 

(Borítókép: Justitia szobra az aulában a Legfelsőbb Bíróság épületében Budapesten. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)