A házassági szerződés nem a bizalom hiánya

Idén 30 éve, hogy a magyar közjegyzőség a szocializmus központosítását követően visszanyerte önállóságát, és így ma már polgári közjegyzőségről beszélhetünk. A rendszerváltozást követően megváltozott a közjegyzők szerepe, a korábbi négy helyett ma már huszonkét nemperes eljárás tartozik hatáskörükbe, és fő feladatuk a perek megelőzése lett, amit jelmondatuk is tükröz: 

A magyar közjegyzők számos olyan tevékenységet végeznek, ami még Európában is egyedülálló, összesen több mint másfél millió ügyben járnak el évente, és legalább 800 ezer ügyben tehermentesítik a bíróságokat.

Végrendelkezési kultúra

A közjegyzők évente több tízezer, lakásbérlettel kapcsolatos közjegyzői okirat és több mint ezer házassági és élettársi vagyonjogi szerződés készítésében, illetve nyilvántartásba vételében működnek közre. Az öröklési ügyek szakértőiként sok ezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítenek a hagyatéki eljárások lefolytatása mellett. Érdekesség, hogy míg hazánkban átlagosan évi 120 ezer hagyatéki ügyben járnak el a közjegyzők, tavaly 168 ezer ilyen eljárást folytattak le.

Az elmúlt évtizedben az állampolgárok jogi tudatossága is fejlődött, nőtt a jogászokba vetett bizalom. A közjegyzők által készített okiratok száma számottevően emelkedett, például kétszer annyian fordultak szakemberhez végrendelet készítése miatt tavaly, mint tíz éve.

A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon

– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.

Egy több mint ötezer fős mintán végzett friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék pedig készül ilyet készíteni, és 78 százalék szerint ehhez célszerű ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulnia. Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban.

Keveseknek van elektronikus aláírásuk

2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést. Egyre több bérbeadó kér a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérleti díj és a rezsiköltségek fizetésére vagy a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre.

Az is figyelemre méltó, hogy a MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába 2021-ben kilenc százalékkal több ilyen megállapodás tényét jegyezték be, mint egy évvel korábban.

A digitalizáció lehetőségeivel azonban csak az állampolgárok csekély része él, aminek egyik oka, hogy mindössze a magyarok negyede rendelkezik elektronikus aláírással, vagy használja Ügyfélkapuját elektronikus ügyintézésre. Holott például az évente több mint százezer embert érintő hagyatéki eljárásokban elektronikus ügyintézésre is van lehetőség.

Még mindig sok a jogi tévhit

Bár nőtt az állampolgárok jogi tudatossága, még mindig sok a jogi tévhit, amire a Kantar-Hoffman idén nyáron készített országos reprezentatív kutatása is rámutatott. A felmérésben részt vevők csupán 35 százaléka tudta, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után. Ez azért súlyos probléma, mert

Az emberek fele van csak tisztában azzal, hogy az élettársakra más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra, például alapesetben nem keletkezik közös vagyonuk, aminek komoly jelentősége lehet szétváláskor. Szintén tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak a párjukban, pedig egy ilyen szerződéssel a családi vagyon is megmenthető az egyik házasfél vállalkozásának csődje esetén.

A MOKK egy másik online felmérése szerint pedig a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek mindenképpen pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez, mert sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról. A válaszadók többsége azt sem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik.

Szerződéses mátrix, digitális örökség

A családi vállalkozások esetén komoly gondot okoz, ha az utódok nem vagy nem megfelelően viszik tovább a céget, a vállalkozás ilyenkor sok esetben megszűnik. Az ilyen helyzetek elkerülésére a legfontosabb eszközök az úgynevezett családi alkotmány és a bizalmi vagyonkezelés, amelyek a következő évtized új jogi trendjei lehetnek

– hangsúlyozza Tóth Ádám. Előbbi egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon, például a vállalkozás működtetésével kapcsolatosan. Utóbbi pedig az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról, közben viszont a vállalkozás nyereségéből részesülnek a leszármazók.

Szintén egyre többeket érintő kérdéssé válik a jövőben a digitális javak átörökítése. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is megjelennek a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Nehezíti a helyzetet, hogy

a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára. Ezért a digitális javak jogosultjai, ha ezt igénylik, ma még kénytelenek maguk szabályozni az e javakhoz fűződő viszonyaikat – szerződésekkel, öröklés esetében pedig végrendeletekkel.

(Borítókép:  Shutterstock)