Szükségállapot az új különleges jogrendben

Mint arról beszámoltunk, november 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, és egyúttal kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett.

Különleges jogrendi helyzetek

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését. Az elmúlt években volt részünk bőségesen rendkívüli időszakokból, hiszen a koronavírus-világjárvány mellett a szomszédos Ukrajnában kitört háború is beleszólt a mindennapi életünkbe.

Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítását, amely eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, a tizedik módosítás 2022. november 1-jére hozta előre. Így jelenleg a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot, valamint
3. veszélyhelyzet.

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint az volt a módosítás célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

Az Alaptörvény-módosítás után egyértelműen a kormány lett a válsághelyzetek elhárításának legfőbb szerve, miközben megmaradt az Országgyűlés őrködő, garanciális szerepe az egyes minősített időszakokok kihirdetésében, illetve a kormány által alkotott különleges jogrendi rendeletek felülvizsgálatában. Mindezt az előterjesztő azzal indokolta, hogy

a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a kormány mutatkozik alkalmasnak.

Szintén jelentős változás, hogy a kormány szerepének növekedésével párhuzamosan csökkent az államfő különleges jogrendi feladat- és hatásköre.

Ami az egyes különleges jogrendi helyzeteket illeti, a hadiállapot szabályozását követően most a szükségállapottal folytatjuk a sort.

Alkotmányos rend megdöntése és felforgatása

A szükségállapot új szabályait az Alaptörvény 50. cikke tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak

1. az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem
2. az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve
3. az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.

A korábbi alaptörvényi szövegben szereplő „törvényes rend” megdöntése helyett novembertől már az „alkotmányos rend” megdöntése szerepel, és a szabályozás kiegészül egy új esetkörrel, az alkotmányos rend „felforgatására” irányuló cselekménnyel.

Mészáros Gábor pécsi alkotmányjogász szerint a módosítás következtében a szükségállapot elrendelésére jóval több esetkörben kerülhet sor, ami pedig a leginkább szembeötlő, az az, hogy a korábbiakhoz képest már nem követelmény sem az erőszakos jelleg, sem pedig a fegyveresen, felfegyverkezve történő elkövetés. És bár a szükségállapotot a parlament rendeli el, ez a döntés meglehetősen kötött, ugyanis az alapul szolgáló különleges helyzetre hivatkozás a kormány részéről érkezik, amely a belügyi szervektől első kézből értesül a fenyegetésekről.

Emellett nemcsak az „alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény” mint különleges helyzet felismerése jelenthet problémát, hanem az újonnan bevezetett, az „alkotmányos rend felforgatásával” kapcsolatos esetkör is, tudniillik a felforgatás a hazai modern alkotmányos rendszerben ismeretlen terminológia. Így annak eldöntése, hogy egy cselekmény vagy esemény az adott helyzetben felforgatásnak minősül-e, alapvetően ugyancsak a kormánytól, mint a különleges jogrend kezdeményezőjétől függ, aki egyúttal intézkedésre is jogosult.

Azáltal pedig, hogy az erőszakosság, illetve a fegyveresen vagy felfegyverkezve történő elkövetés már nem előfeltétel a szükségállapot elrendeléséhez, az Országgyűlés kompetenciája annak eldöntése, hogy egy cselekmény kellően súlyos, jogellenes-e, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyezteti-e.

Az előterjesztő indoklása szerint 

a szükségállapottal kapcsolatos módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások és ezek felforgató, ártó, támadó célra való alkalmazhatóságának nemzetközi példái és potenciális jövőbeli megvalósulásai indokolják.

Harminc napra hirdethető ki

További fontos alkotmányos szabály, hogy a szükségállapot 30 napra hirdethető ki, amit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával harminc nappal meghosszabbíthat, ha a szükségállapot kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az országgyűlési képviselők általános választását szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a szükségállapot megszűnésétől számított 90 napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

Az Alaptörvény értelmében a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően a kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a kihirdetésre okot adó körülmény azonnali kezeléséhez szükséges mértékben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az így hozott rendeletekről viszont folyamatosan tájékoztatnia kell a köztársasági elnököt, a házelnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

Az Alaptörvény módosítása azt is kimondja, hogy szükségállapot alatt nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, sőt a szükségállapot kihirdetését követően a kormány köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (első sor b) és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (első sor j) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Ezen a napon az új kormány szerkezeti keretéről, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályokról, valamint az Alaptörvény tizedik módosításáról is határozott a Ház. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)