Megszólalt a Tesco-vezérigazgató az árstopról és mennyiségi korlátozásról

„Az ársapkákról azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék. Bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, és fogyasztást tudott generálni” – mondta a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbesnak.

Nem érte teljesen váratlanul, amikor megtudta, hogy a tojás és a krumpli hatósági áras lesz, de a termékszelekció és a sebesség kiszámíthatatlan volt.

Nem volt konkrét elképzelésem, de lehetett hallani a tésztától a kenyérig több mindenről, és ez a mi oldalunkról, a kereskedők felől nézve nagyon nem mindegy. Ha egy-egy termék sok összetevős, akkor ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz kivitelezni az átárazást, szabályozást, mindent, amit ilyenkor kell. Például az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett

– mondta Pálinkás Zsolt. Hozzátette, közlöny híján csak az ársapka bejelentése  alapján nem tudta, hogy milyen típusú burgonyára és tojásra vonatkozik az ársapka, pedig ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy „számítani kell-e pánikra, és kell-e mennyiségi korlátozást tenni”.

Mennyiségi korlátozással reagáltak

Egy-egy ilyen bejelentés Pálinkás Zsolt szerint nagyon meg tudja zavarni a piacot. Szerinte az elmúlt időszak egyik tapasztalata, hogy „hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, ezután a kereslet hirtelen mesterségesen megnő.

Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt. Az ársapkák ártorzító hatása miatt előbb-utóbb ki kell futtatni azokat, mert elkezdtek az egekbe szökni a beszerzési árak.

A mennyiségi korlátozás meghatározásáról elmondta, több beszállítóval dolgoznak, akiknek szintén egy ellátási lánchoz alkalmazkodnak. A megtermelt mennyiségeket, a korábbi eladási volument és a kihirdetett akciókat is figyelembe kell venni, amikor a készletek alapján megszabják a mennyiségi korlátot. Elmondta, hogy amikor elindult az árstop, magabiztosak voltak, európai lekötéseik voltak, így úgy tűnt, hogy minden rendben van.

Arra viszont nem számítottak, hogy adott esetben 700 százalékkal fog felmenni a forgalom a cukron, mert a kiskereskedők is elkezdtek hozzájuk járni, hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron. Annyira nőtt a cukor forgalma, hogy augusztus közepére elfogyott, aminek szeptember végéig ki kellett volna tartania.

Azt láttuk, hogy hiába teljes mértékben biztosított az ellátásunk tojásból és burgonyából, a biztonság kedvéért bevezettünk mennyiségi korlátozást, viszont már lazítottunk is.

Most mindenből egy csomag a korlát, de ez burgonyából lehet például egy 5 kilós csomag is.

Meddig lesznek ársapkák?

Az ársapkák érvényességének idejéről csak spekulálni lehet, viszont Pálinkás Zsolt nem szeretne találgatni. 

A hatósági áras csirkemellfilé, amit árulni kell, „nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez”. A maradékot is el kell adni, de ha sok csirkét vágnak le, akkor nyomott áron lehet csak eladni azokat a piacon és veszteség keletkezik, vagy annyit vágnak le, hogy még arányban van a nyereség és a veszteség.

„Ezért van kevés csirke, és ezért van az, hogyha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni” – tette hozzá.

Nem gondolja a vezérigazgató, hogy az ársapkával jól jár a vásárló, mert nem lesz az intézkedésnek inflációkövető hatása. Sőt, inkább torzító, és idővel előre haladva egyre jobban nyílik a beszerzési árolló.

Még sok inflációs ütem lesz, bár talán már kisebb mértékűek, de egyre inkább ki fog nyílni ez az olló, és egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél

– vélekedett Pálinkás Zsolt, aki szerint az ársapka önmagában veszteséget generál.

Az árfelhajtó hatásról elmondta, hogy a gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraik, de 30 százalékkal emelkedtek csak a fogyasztói áraik is, amit képtelenség behozni.

Közben a vásárló megállás nélkül alakítja át a szokásait, és mindenki egy kicsit máshogy viselkedik ebben az inflációs környezetben, ezért ha valamire rákerül egy ár, az nem biztos, hogy azon az áron fogyni is fog. Ha elérnek egy bizonyos árpontot, ami a lélektani határ, elkezd leesni a volumen, ami rossz a beszállítónak, mert nem tud volument eladni – 28 ezer termékből 21 ezer magyar szállítótól jön. Ez nem jó a vásárlónak sem, mert át kell váltania egy másik termékre, és nem jó a kereskedőnek sem, viszont nálunk van a veszteség száz százaléka, ami az energiaárakhoz és a gyenge forinthoz vezethető vissza. 

Az ársapkák miatti veszteség a Tescónál eddig 7 milliárd forint, ami év végéig 11 milliárdra rúg.

(Borítókép: Pálinkás Zsolt 2022. február 2-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)