A Kúria ledobott bombája végrehajtások tízezreit söpörheti el

Kilakoltatas.png
2022.11.25. 17:11
Mentőövet kaphatnak a végrehajtás alatt álló devizahitelesek egy precedensértékű döntés miatt.

Kis túlzással karácsonyi ajándékot kaphatnak a végrehajtás alatt álló devizahitelesek ezrei – ezzel kereste meg lapunkat dr. Krizsa Lajos ügyvéd.

Még most is borsódzik a hátam a Kúria precedensértékű döntése miatt, amivel devizahitelesek ezrei mentesülhetnek a végrehajtás alól

– mondja dr. Krizsa Lajos.

Ha bedől a hitel

De kezdjük a kályhánál. Még ma is sokan gondolják úgy, hogy a saját otthon megteremtéséhez a lakáshitelen át vezet az üdvözítő út. Ennek okait most ne feszegessük, mert ezek a tények. A bank örül, mert forgathatja a pénzét, a hitelfelvevő szintén, mert kuckót varázsolt saját maga és szerettei feje fölé. Munka van, bevétel van, futja a törlesztésre.

Igen ám, de néha megváltoznak a családi körülmények, van, ahol menet közben elvész a munka, csökken a bevétel, emelkednek az árak, megnő a törlesztőrészlet, benéz az ablakon a rezsiválság. Ilyenkor el kell dönteni, eszünk, fűtünk vagy hitelt fizetünk, mert az összes nem megy. Enni muszáj, melegedni télen fontos, így a törlesztő áldozódik fel a választás oltárán.

Ezt (egy kicsit Arany János után élve) tűrte a bank, tűrte, ameddig tűrhette, de aztán kemény kő helyett felmondás repül az adós felé, ami ha eltalálja, vihet mindent, házat, pénzt, paripát.

A felmondás azonban azzal jár, hogy a bank kérheti a hitel és egyéb költségeinek egy összegben történő megfizetését. Ha ez nem megy, akkor indul a végrehajtási eljárás.

A bíróság macerás

A végrehajtás elindításának két formája van.

Első esetben a bank polgári peres eljárásban hozott jogerős ítélet alapján a bíróságtól kérheti a végrehajtás elrendelését. A peres eljárás rizikós folyamat, több évig is eltarthat a huzavona, és bizonytalan a végkimenetele. A bank pedig a pénzét akarja.

Ezért inkább a második eset a jellemző, amikor a bank felkeres egy közjegyzőt, és nála kezdeményezi közvetlen végrehajtás megindítását. A közvetlen végrehajtás kezdeményezése előtt a banknak fel kell mondania a kölcsönszerződést egy közjegyző (akár másik közjegyző) közreműködésével, aki a felmondást kézbesíti az adósnak, és a hozzá visszaérkező tértivevény alapján kiállít egy kézbesítési tanúsítványt. A bank a kézbesítési ténytanúsítvány felhasználásával tud közvetlen végrehajtást kezdeményezni annál a közjegyzőnél, aki a kölcsönszerződést korábban közjegyzői okiratba foglalta.

Az adós pedig elkezdhet aggódni, ott áll a csőd szélén, a szakadék felett, és hamarosan bele is taszítják.

Viszont lehet, hogy mégsem.

Ahhoz, hogy egy közvetlen végrehajtás meginduljon, a kézbesítési tanúsítványnak közokiratnak kell lennie – mondja dr. Krizsa Lajos. Ennek pedig a közjegyzőkről szóló törvényben megfogalmazott szigorú szabályai vannak. Ha bármilyen okból a kézbesítési tanúsítvány nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, és ezért nem tekinthető közokiratnak, nem indítható közvetlen végrehajtás az adóssal szemben.

Értelmezések tárháza

Ha megcsap valakit a végrehajtás szele, érdemes ügyvédhez fordulni, hátha van remény.

Az ügyvéd szerint a kézbesítési tanúsítványnak a szövegébe ágyazva foglaltan kell tartalmaznia a felmondás teljes szövegét.

Dr. Krizsa Lajos szerint a közjegyzők egy része tévesen értelmezi a közjegyzőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, és a felmondás szövegét nem úgy teszi a kézbesítési tanúsítvány részévé, hogy a felmondás szövegét beleágyazza a kézbesítési tanúsítvány szövegébe, hanem úgy, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot pusztán mellékletként fűzi hozzá a kézbesítési tanúsítványhoz.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 147/A. paragrafusa kimondja:

Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136–147. paragrafusában foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

Ugyanezen törvény 142. paragrafusa például azt mondja, a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

Ennek elmulasztása a végrehajtási záradék törlésével járhat, és itt jön a csakhogy.

Az ügyvéd úgy értelmezi a jogszabályban foglaltakat, hogy a felmondás teljes szövegének a kézbesítési tanúsítványban szerepelnie kell. Nem előtte, nem mögötte, alatta vagy felette. Ha nem így van, akkor az adós képviselője ír egy végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet.

Azt pedig ki bírálja el? Úgy bizony, az a közjegyző, aki annak idején az alap közjegyzői okiratot készítette. Tehát saját magát kellene felülbírálnia, és elismerni a hibát. Hányan teszik ezt meg? Elárulom, a közjegyzők elenyésző száma a saját praxisom ügyei szerint

– mondja dr. Krizsa Lajos.

Ha a közjegyző elismeri a hibát, vége a dalnak, megszűnik a végrehajtási eljárás. Dr. Krizsa Lajos számos ilyen ügyben írt már végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet, de tapasztalatai szerint kérelmeinek kevesebb mint öt százalékában törlik a végrehajtási záradékokat a közjegyzők.

Ha tehát a közjegyző nem ismeri el a hibáját, és nem törli a végrehajtási záradékot, akkor a bíróság lehet a következő lépcsőfok, és sajnos idáig az utolsó, de erről később.

Ahogy a lapunkhoz forduló ügyvéd elmondja, vegyesek a tapasztalatok. Van olyan törvényszék, ahol helyt adnak az ügyvéd fellebbezésének, és megszűnik a végrehajtás, és van, ahol azt mondják, a felmondás szövegét nem kell beleírni a kézbesítési tanúsítvány szövegébe, az is elég, ha a felmondást hozzáfűzik mellékletként a kézbesítési tanúsítványhoz. 

A gond az, hogy lényegében azon múlik, hogy törlik-e a végrehajtási záradékot, hogy mely törvényszéki tanácshoz kerül az adós kérelme. Ha pedig az adós nem ért egyet a törvényszék döntésével, jelenleg nem tud a Kúriához fordulni, hogy mi annak az álláspontja az ügyében, mert az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint erre nincs eljárásjogi lehetősége.

Felcsillan az utolsó remény

Dr. Krizsa Lajos szerint a Kúria pár hete megjelent precedensértékű ítélete szerint kilátástalan helyzetbe került családok ezrei kaphatnak most új reményt. Mit jelent a precedensérték Magyarországon?

Az angolszász országok bíróságai főként korábbi határozatokra alapozzák döntéseiket, ezért van az, hogy egy jó pillanatban megtalált százéves precedens sorsfordító lehet az ügy szempontjából.

A kontinentális modellben az adott ügyben eljáró bíró a jogszabályok keretei között majdnem szabadon dönthet. 

A hagyományos felosztásban Magyarország a kontinentális modellbe tartozik, de 2020 tavaszán Magyarországon bevezették a korlátozott precedensrendszert.

Itt kezd csillogni igazán dr. Krizsa Lajos szeme, akinek egy, még 2016-ban indult ügye zárult a Kúria ítéletével a napokban. A szituáció itt is az volt, hogy az adós ellen indított végrehajtás nem volt megfelelő. 

A Kúria olyan kézbesítési ténytanúsítványt vizsgált és értékelt a Pfv.I.20.585/2022/4. számú ítélet előzményét képező eljárásban, amely kézbesítési ténytanúsítványba nem foglalták bele konkrétan a felmondás szövegét. A Kúria október 24-én kelt ítéletében az szerepel, hogy az adott esetben a felmondás közlését igazoló tanúsítvány nem tartalmazza az alperes nyilatkozatának szó szerinti szövegét. A közjegyző a felmondást tartalmazó jegyzőkönyvet és annak a felperesek részére történt feladását igazoló tanúsítványt valóban egymáshoz fűzve kezelte, ez a megoldás azonban nem felel meg a vonatkozó törvénybe foglalt megszabott előírásnak.

Ítéletében hangsúlyozta a Kúria: a közjegyzői okiratokhoz fűződő bizonyító erő miatt rendkívül fontos, hogy a közjegyző maradéktalanul betartsa a szigorú szabályokat. A törvény nem szorul értelmezésre: egyértelműen és eltérést nem engedő módon írja elő, hogy a közjegyzőnek a felmondás közlését tartalmazó tanúsítványban „szó szerint” fel kell tüntetnie annak a nyilatkozatnak vagy értesítésnek a szövegét is, amelyre az annak közlését igazoló tanúsítvány vonatkozik. Ellenkező álláspont ellentétes lenne a törvény rendelkezésével, azt sugallaná, hogy a közjegyző szabadon határoz e kérdésben, és vitathatóvá válna, hogy mely okirat, illetve milyen tartalmú okirat közlése történt meg.

Miután a Kúria precedensképes ítélete mind a közjegyzőkre, mind a törvényszékekre nézve kötelező érvényű, és az abban foglaltaktól csak abban az esetben térhetnek el, ha az eltérést megindokolják, felmerül a kérdés, hogy mivel tudná egy közjegyző megindokolni, hogy a Kúria precedensképes ítéletében foglaltakhoz képest ő mégis eltér a Kúria szerint értelmezésre nem szoruló, egyértelmű és eltérést nem engedő szabályától.

A dr. Krizsa Lajoshoz került ilyen ügyek több mint 80 százalékában az a helyzet, hogy a felmondásokat csak hozzáfűzik mellékletként a kézbesítési tanúsítványokhoz, tehát a Kúria friss döntése végrehajtás alatt álló adósok ezreit érintheti. 

A Kúria precedensképes ítélete egyértelműen fogalmaz: attól eltérni nem lehet, vagy ha igen, azt a közjegyzőnek vagy a bíróságnak indokolnia kell, de mivel indokolja, ha az ítélet egyértelműen fogalmaz, és ha nincs kivétel, akkor miért lenne?

– mondja az ügyvéd.

Indulhat a cunami

Érdemes tehát a végrehajtás alá kerülőknek ügyvéddel átnézetni az erről szóló dokumentumokat, hiszen ha a már sokszor taglalt formai hiba előfordul esetükben, akkor a végrehajtás megszüntethető végrehajtási záradék törlésére irányuló nemperes eljárásban.

Azaz nem vonják tovább a fizetésből a tartozást, nem inkasszózzák a számlát, nem foglalják le az autót, nem viszik el az ingóságokat, nem árverezik el a házat egy olyan eljárásban, amit nem is lehetett volna elrendelni.

Ha a végrehajtást megszüntetik, az addig felmerült költségeket – ami néhány esetben súlyos milliókat is jelenhet – annak kell viselnie, aki a végrehajtási eljárást kezdeményezte, azaz a bankoknak vagy a jogutódaiknak.

Arról nem is beszélve, hogy a jog lehetőséget ad úgynevezett visszvégrehajtásra is, azaz jó esetben az adós visszakaphat mindent, amit lerángattak róla.

Meggyőződésem, hogy ez bajba került devizahitelesek tízezreinek nyújthat segítséget 

– mondja dr. Krizsa Lajos.

Az ügyvéd még hozzátette: ha az adós ilyen formai hibát talál, és még novemberben eljuttatja a fellebbezést a közjegyzőnek, talán még ebben az évben megszűnhet ellene a végrehajtási eljárás, ha a közjegyző törli a végrehajtási záradékot, ahelyett hogy elkezdené megindokolni, hogy miért kíván eltérni a Kúria precedensképes ítéletében foglaltaktól.

(Borítókép: Index)



  • Hírek
  • Hírek