Négyszer kevesebbe kerül, mégis csak egy alternatív vitarendezés jut száz perre

Húsz évvel ezelőtt, 2002. december 3-án fogadta el a parlament a közvetítői tevékenységről szóló törvényt. A közvetítés (mediáció) olyan permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja az érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján harmadik személy (közvetítő, mediátor) bevonásával megállapodás létrehozása.

Nem feloldja a problémát, hanem lezárja

A törvény elfogadásának évfordulója alkalmából a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közép-Európai Mediációs Intézet rendezett november végén konferenciát. A rendezvényen Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kijelentette:

Jelenleg nincs fontosabb társadalmi feladat a viták békés rendezésénél, a békére való törekvésnél, a konferencia témája tehát nem csak a jogászok számára bír kiemelt jelentőséggel. Az alternatív vitarendezési megoldások egyszerűbb mederbe terelik a problémák megoldását, ennek köszönhető, hogy az emberek egyre inkább ezeket az utakat keresik, elkerülve a pereskedést.

Magyarországon évente mintegy kétszázezer per indul, és csak kis százalékuk végére tesznek pontot alternatív vitarendezési mód segítségével, azaz száz perre csak egy mediációs eljárás jut, holott a bírósági út költsége és időigénye legalább négyszerese az alternatív vitarendezési megoldásoknak. Nem beszélve arról, hogy a hazai gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái évente több mint százmilliárd forintba kerülnek a pereskedő feleknek és a magyar államnak.

Bár folyamatosan emelkedik a közvetítői eljárások száma, még mindig lényegesen elmarad az európai átlagtól. Ebben nagy szerepe van annak, hogy például sok vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nem csak peres eljárással lehet megoldani. Pedig egy bírósági határozat sosem oldja fel a problémát, csupán lezárja – jegyezte meg Menyhárd Attila jogászprofesszor.

Az Európai Bizottság Mediációs Munkacsoportjának jelentése szerint Európa nyugati felén lényegesen nagyobb teret kap a jogviták alternatív rendezése. Olaszországban például száz perre tizenegy mediációs eljárás jut. A mediáció hazai népszerűségének növekedését jelzi azonban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Közép-Európai Mediációs Intézet cégvezetők körében végzett kutatása, amely szerint a válaszadók 21,7 százaléka vett már részt mediációs eljárásban, és csak nagyon kevés, tíz százalék azoknak az aránya, akik nem is hallottak erről a lehetőségről.

Fontos, hogy egy ügyvéd ne versenytársként tekintsen a mediátorra, akinek teljesen más szerepe van, nem is képviselheti az ügyfelet. A mediátor a konfliktus feloldásában tud segíteni, ezzel az ügyvéd is nyer, mert nem vonják el a figyelmét a vitás helyzet pszichológiai-lélektani aspektusai, hanem a valódi jogvitára koncentrálhat

– hangsúlyozta Szilágyi András, a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztályának elnöke.

Hagyatéki ügyek békés rendezése

2018 óta nemcsak bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amelyet gyakran mediáció előz meg. A közjegyző előtti egyezségi eljárás Európában is kuriózumnak számít.

Reviczky Renáta közjegyző szerint az elmúlt tíz évben óriási mértékben nőtt az érdeklődés a mediáció iránt, sok fiatal kollégát érdekelnek az alternatív megoldások, és egyre többször javasolják ezeket például a hagyatéki eljárások során felmerülő konfliktusok békés rendezésére.

Közjegyzőként azzal is tudjuk segíteni a mediáció népszerűsítését, hogy amennyiben a felek egyezségre jutnak, egy jogerős bírósági határozattal egyenértékű biztosítékot adhatunk nekik, ami garancia arra, hogy biztosan teljesülni fog a megállapodásuk

– állította Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyző előtt kötött egyezség még a közjegyzői okiratnál is erősebb biztosítékot jelent, amennyiben az egyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, közvetlen végrehajtás indítható vele szemben, amelyet bíróságon sem lehet megtámadni. A kamarai elnök szerint egyezséget kötni minden esetben jó megoldás lehet, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, de akarnak egy végrehajtható határozatot. Azonban olyan ügyekben, amelyekben például már bíróságon folyamatban van egy per, személyi állapotot érint, családjogi tárgyú, végrehajtási, munkaügyi vagy állami vagyonnal kapcsolatos, nem lehet közjegyző előtt egyezséget kötni.

Korlátlanul enyhíthető büntetés

2007 óta a felek a bűncselekményből fakadó konfliktusukat is rendezhetik közvetítői eljárásban, 2014-től pedig a szabálysértések esetében is lehetővé vált a mediáció.

A közvetítői eljárás az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatás eszközeként egészíti ki a büntető igazságszolgáltatás hagyományos kereteit. 2018. július 1-jétől a súlyosabb esetekben is alkalmazható a közvetítői eljárás, elsődlegesen az áldozatot segítve sérelmei feldolgozásában. A hagyományos büntetőeljáráshoz képest az érintettek hangsúlyosabb szerepet kapnak, hiszen 

Nem kicsi a tét, hiszen a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárásban a büntethetőség megszűnését eredményezheti, illetve akár a büntetés korlátlan enyhítését is lehetővé teszi. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának azonban feltétele, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerje, a sértett és a gyanúsított is hozzájáruljon a mediációhoz. Kizáró ok viszont többek között, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, ha tettét bűnszervezetben követte el, ha bűncselekménye halált okozott, ha a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után követte el.

Magyarországon 2007 és 2020 között 55 265 büntetőügyben rendeltek el közvetítői eljárást. Az eljárás eredményessége kimondottan kimagasló. A statisztikák szerint a befejezett ügyek 80-85 százalékában a felek megállapodást kötnek, míg a megkötött megállapodások 85-90 százalékát teljesítik is.

(Borítókép: Tom Williams-Pool / Getty Images)