Egyre kevesebb pálinkát iszunk, lépéskényszerben a pálinkakészítők

D ATI20120426014
2022.12.08. 05:56
El kell gondolkodnunk azon, hogyan tudjuk eljuttatni a pálinkát minél szélesebb vevőkörhöz – mondta Friedrich László, a MATE igazgatója a Pálinkanapi Konferencián. A magyarok körében rohamosan csökken a pálinkát fogyasztók száma, így a nemzetközi terjeszkedés fontos lehet a hungarikumnak számító nedű készítői számára. A konferencián főként a fenntarthatósági és gazdasági kérdéseket járták körül a szakértők, de szó esett arról is, miért pont Mikulás napján tartják a pálinkanapot.

Első alkalommal rendezett szakmai konferenciát a Pálinka Nemzeti Tanács és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közösen, a pálinka ünnepnapja alkalmából.

A minőségre való törekvésnek prioritást kell élveznie a pálinkakészítés során – mondta Ács Sándor pálinkamester. Megfelelő mennyiségű prémiumpálinkával a magyar piac határait is át tudják lépni a pálinkamesterek. Szükség is lehet a horgony exportvizeken való kidobására, a magyar lakosság ugyanis, megcáfolva a sztereotípiát, nem fogyaszt eleget a nemzeti italból. Pedig, ha alkoholról van szó, nem kell félteni a magyarokat, mégis országszerte egyre inkább csökken a pálinkafogyasztás.

A magyar lakosság egy év alatt átlagosan 2 deciliter pálinkát fogyaszt. Ez alapvetően nem számít nagy mennyiségnek, azonban még ez a minimális mérték is elég rohamosan csökken.

A korábbi évekhez képest idén a pálinkafogyasztók harmada párolgott el a piacról. Ezért találják fontosnak a pálinkamesterek, hogy – a többi híres töményital mellett – megfelelő minőséggel és mennyiséggel a jövőben a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét a hungarikumnak számító, egyedi ízvilágú és készítésű pálinka.

Ne legyünk irigyek, hogyha nekünk van egy ilyen nemzeti italunk, hungarikumunk, ami ízében és aromájában is kiemelkedő minőséget jelent, akkor ezt az örömöt másokkal is osszuk meg

– fogalmazott Friedrich László, a MATE igazgatója.

Korábban az Index beszámolt arról, hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezet a pálinka árára is felhajtóerőként hat, így a fogyasztóknak sajnos számolniuk kell a szeszes ital árának emelkedésével.

Hungarikum palackba zárva

A pálinkát hungarikumként tartjuk számon, teljesen jogosan, hiszen a pálinka kifejezés használatát szigorú szabályokhoz kötik. Azonban maga a szó szláv eredetű, a palenkából származik. Szlovákul a palit szó azt jelenti, hogy éget, így a pálinka kifejezés az égetett borra, szeszre utal.

Ahhoz, hogy igazi hungarikumként aposztrofálhassunk egy pálinkát, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

  • kizárólag Magyarországon termesztett, színtiszta gyümölcsből vagy szőlőtörkölyből készült,
  • a gyümölcsöt vagy törkölyt itthon dolgozták fel, azaz cefrézték, párolták, érlelték és palackozták,
  • az alkoholtartalma pedig minimum 37,5 százalék.

Az Európai Unió döntése értelmében azokra a gyümölcspárlatokra, amelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, kizárólag Magyarország használhatja a pálinka megnevezést. További négy osztrák tartomány barackpálinka névként tulajdoníthatja el a kifejezést.

Magyar nyelvésznek köszönhető, hogy Mikuláskor tartják a pálinkanapot

Magyarországon, főként a gyermekek körében, közkedvelt dátumnak számít december 6. Ilyenkor Szent Miklóshoz kapcsolódva a Mikulás körbejárva az országot elrejti ajándékait a csizmákban. Kevesen tudják csak, hogy Szent Miklós nem csak ehhez köthető.

Régen az ősi mesterségekhez védőszenteket társítottak, akik a szakmákat védelmezték. Miklóst szentjükként tisztelik a kereskedők, gyógyszerészek, illatszerészek, tengerészek és a pálinkafőzők is. Azonban a pálinkafőzéshez egy magyar nyelvésznek köszönhetően társíthatjuk Miklóst, mint védőszentet.

Balázs Géza nyelvész a 2000-es évek elején pálinkatörténelemmel foglalkozó könyveiben említett egy történetet Szent Miklósról, aminek kapcsán saját maga nevezte meg, mint a pálinkafőzők védőszentje. Ez nem minősül hivatalosnak, ugyanis a védelmezőket a pápának kell kineveznie. Azonban ez a pálinkafőzőket nem tántorította el védőszentjük elfogadásától. Balázs Géza könyveinek megjelenése után egyre több főzdében került ki a falra Szent Miklós képe, még a magyar pálinka lovagrendek is zászlójukra tűzve használták jelképükként.

2006. december 6-án a Magyar Pálinka Lovagrend elgondolása alapján végül hivatalossá vált a dátum és ez lett a magyar pálinka napja, illetve a győri Szent Miklós Püspök Görögkatolikus Templomban felszentelték Miklóst a pálinkafőzők védelmezőjévé.

(Borítókép: Pálinkát kóstoló férfi árnyéka a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Pálinkaházának falán Tarpán 2012. április 26-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)