Csűrhető, csavarható a költségvetés

Csütörtök este jelent meg, és pénteken már életbe is lépett az a kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondja, „nem kell alkalmazni az államháztartási törvénynek a központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit” a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására vagy a költségvetési hiány mértékének növelésére, viszont „biztosítani kell az átlátható és észszerű részletezettségre vonatkozó követelményeket, és azt, hogy a tervezet – e követelményeknek megfelelően – illeszkedjen a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetéhez”. Azaz a kormány magához vonta a költségvetés bármikori megváltoztatásának jogát. 

Háromszereplős fék

A Magyar Közlöny december 8-i számában megjelent kormányrendeletben azonban egy féket is beépítettek, azaz a változtatások tervezetei nem irányulhatnak a kormány alá tartozó fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására. Ezek közé tartozik – a teljesség igénye nélkül – a köztársasági elnök hivatala, az ügyészség és a bíróságok.

A tervezeteket a Költségvetési Tanácsnak kell véleményezni. Ezt a szervezetet Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnöke vezeti, a másik két tagja pedig Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Windisch László, az ÁSZ elnöke. 

A tegnap megjelent kormányrendelet szerint a Költségvetési Tanács a tervezettel, annak hitelességével, végrehajthatóságával kapcsolatos észrevételt tehet, és vizsgálja a tervezet államadósság-szabálynak való megfelelését, ahogy az az Alaptörvényben is szerepel.

Amennyiben a tanács úgy érzi, a tervezet az államadósság-szabály megsértéséhez vezetne, és ezt meg is indokolja, akkor a kormánynak addig kell tárgyalnia a háromfős testülettel, amíg ez a kifogás meg nem szűnik. 

A tervezetet csak a Költségvetési Tanács hozzájárulásával lehet kihirdetni, illetve ez akkor is lehetséges, ha a tanács a megadott határidőn belül – ez tíz nap – nem válaszol. 

Amikor a Költségvetési Tanács olyan bírálatot fogalmaz meg, amely nem érinti az államadósság-szabályt, akkor nem köteles ezt a kormánynak figyelembe venni, de csak abban az esetben, ha ezt részletesen megindokolják.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)