Ellehetetlenült a Fővárosi Vízművek, távozik posztjáról a vezérigazgató

Keszler Ferencet pályázat útján választotta ki Karácsony Gergely főpolgármester 2020 nyarán a Fővárosi Vízművek Zrt. élére. A szakember kinevezése nem számított nagy meglepetésnek, miután a 2019-es önkormányzati választások előtt néhány hónappal távozott posztjáról Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. előző vezérigazgatója, akinek utódlásáról akkor a Fővárosi Közgyűlés döntött, így 2020. június 30-ig Keszler Ferenc gazdasági vezérigazgató-helyettest kérték fel a társaság irányítására. A pályázat lezárulta után Keszler Ferenc a főváros vezetésének bizalmából irányíthatta tovább a társaságot. 

A Haranghy–Keszler-váltás egyébként egyszer már lezajlott hasonló forgatókönyv szerint, hiszen Haranghy Csaba 2002 és 2008 között volt már a cég első embere, és akkor is Keszler Ferenc váltotta, aki Haranghy Csaba újbóli, 2012-es vezérigazgatói kinevezésekor került vissza gazdasági vezérigazgató-helyettesi posztjára. 2020 nyarán azonban Haranghy nem tért vissza a vezérigazgatói posztra.

Mi vezetett Keszler lemondásához? 

A Fővárosi Vízművek Zrt. 2018-ban értékesítette a Váci úti irodaházát, amelyből 5 milliárd forint bevételre tett szert. (Az 1979 és 1981 között épült irodakomplexumot egy svéd ingatlanfejlesztő, a Skanska vásárolta meg). Haranghy Csaba vezérigazgató az eladásból beérkező összeget a társaság tartalék tőkéjébe helyezte, külön bankszámlára. 

Az Index információi szerint az elmúlt években 

Úgy tudjuk: a folyamatos veszteség miatt Budapest vezetése belátta, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. tulajdonjogát nem tudja megtartani, azt át kell adja az államnak. Karácsony Gergely főpolgármester helyettese, a városüzemeltetésért felelős Tüttő Kata nyíltan beszélt arról, hogy ha már át kell adni az államnak a társaságot, akkor a benne lévő pénzt ki kell venni. 

2022. november 29-én a Fővárosi Vízművek igazgatósága levelet írt a főpolgármesternek. Ebben egyebek mellett az alábbi állításokat fogalmazták meg: 

• az igazgatóság által a 2023. évre tervezetként előterjesztett, de a társaság közgyűlése által el nem fogadott üzleti terv, jelenlegi energiaárak mellett 2023-ra a lehetséges jövőbeli veszteséget 18 milliárd forintra becsülte,
• amennyiben ez a forgatókönyv lépne életbe a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke 2/3-a alá csökkenhet, így a hatályos jogszabályok szerint azonnali beavatkozás szükséges, ami lehet pótbefizetés vagy támogatás,
• a támogatás vagy pótbefizetés minimális mértéke 9 milliárd forint,
• amennyiben a Vízművek nem teljesíti a víziközműtörvény szerinti mutatókat, gazdasági helyzete ellehetetlenül, ezt be kell jelenteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), amely a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet látja el. 

Az igazgatóság levelében foglaltakat a PWC is megerősítette. A súlyos gondok miatt, illetve a fizetésképtelenség elkerülése érdekében az igazgatóság december 15-re közgyűlést hívott össze, amelyhez csatolta a könyvvizsgálói jelentést és az üzleti tervet. 

Az ivóvízdíj fogyasztói árát 2009-es árszínvonalon befagyasztották, a bérek költsége megduplázódott, a víz kitermeléséhez és szállításához szükséges energia díja az egekbe szökött, a kormány pedig a fizetendő közműadót négy és félszeresére emelte. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes szerint mindez a rendkívüli veszteség felhalmozása mellett azt is eredményezte, hogy az elmaradt fejlesztések és karbantartások miatt több ezer milliárd forint adósság keletkezett országszerte a föld alatti közműhálózaton.

Reagált a városvezetés

Cikkünk megjelenése után Tüttő Kata főpolgármester-helyettes helyreigazítást kért. Levelében azt írta, hogy szerinte valótlanul állítotjuk, hogy Budapest vezetése belátta, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. tulajdonjogát nem tudja megtartani, azt át kell adja az államnak. A valóság ezzel szemben az — írja Tüttő Kata −, hogy Budapest  Főváros Önkormányzata az ellenszavazat nélkül elfogadott 709/2022.(08.31.) Főv.Kgy. határozatában úgy döntött, hogy „a Technológiai és Ipari Minisztérium által megszabott 2022. augusztus 31-i határidőig nem kezdeményezi a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló víziközművagyon ingyenes átadását a magyar állam részére, mivel egyfelől ennek „ellentételezéseként” az  állam csak a 2022 évi likviditás megőrzéséhez szükséges működési hiány tőkeemeléssel való biztosítását vállalja, márpedig arra a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek a 2022. évben nincs szüksége, másfelől pedig az integrációs program jelenlegi feltételei nem biztosítják a budapestiek biztonságos ivóvízellátásának közép- és hosszú távú fenntartását.”

A főpolgármester-helyettes kérésére közöljük, a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy Budapest Főváros Önkormányzata az igazgatóság által előterjesztett üzletiterv-tervezetet részvényesként nem fogadja el, hanem annak hét szempont szerinti átdolgozására kéri fel az igazgatóságot és a menedzsmentet. 

(Borítókép: Keszler Ferenc, a Fővárosi Vízművek Zrt. megbízott vezérigazgatója [elöl] a Fővárosi Vízművek csepeli ivóvízkezelő művében létesített napelempark átadásán 2019. szeptember 24-én.    Fotó: Mohai Balázs / MTI)