Elfogadtak egy új törvényt, nagy változás lesz a politikusi vagyonnyilatkozatoknál
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság kérésére a jogállamisági eljárás „eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról” hozott döntést az utóbbi napokban. Az életbe léptetett 2022. évi LVI. törvénnyel több korábbi törvényt (összesen 16-ot) módosítanak,
ÉS SZINTE MINDEN ESETBEN AZT SZABÁLYOZZÁK ÚJRA, HOGY A POLITIKUSOKNAK, ÁLLAMI TISZTVISELŐKNEK MILYEN VAGYONNYILATKOZATOT KELL LEADNIUK A JÖVŐ ÉVTŐL KEZDVE.
Az új törvényben egyenként szabályozták le azt, hogy mely tisztviselők vagyonnyilatkozatánál állnak be változások. Ezek alapján érintve van
- minden olyan tisztviselő, akit a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény „politikai felsővezetőként” határoz meg (vagyis: a miniszterelnök, a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkárok).
- A köztársasági elnök,
- az Országgyűlés képviselői és nemzetiségi szószólói,
- az Alkotmánybíróság tagjai,
- a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese,
- az MNB elnöke, alelnökei, felügyelőbizottságának tagjai, valamint a Monetáris Tanács bizonyos tagjai,
- a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese,
- a Médiatanács tagjai,
- az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
- az alapvető jogok biztosa és helyettese,
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
- a Költségvetési Tanács elnöke,
- a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai,
- a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának elnöke és tagjai.
Az előírások szerint a felsoroltaknak először a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint kell vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk, méghozzá 2023. január 31-éig,
ÉS EHHEZ CSATOLNIUK KELL A CSALÁDTAGJAIK VAGYONNYILATKOZATÁT IS.
E tekintetben egyébként a szabályozás részletei egyenként különböznek. A politikai felsővezetőknek és az MNB-tisztviselőknek például kivétel nélkül minden családtagja vagyonnyilatkozatát csatolniuk kell, miközben a többi tisztviselőnek rendszerint csak „a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének” vagy „a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát” kell csatolnia a szövegezés értelmében.
Leszögezték azt is, hogy a nemrég felállított Integritás Hatóság ellenőrizheti ezeket a vagyonnyilatkozatokat „és jogosult vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást lefolytatni”, valamint további vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A törvény a kihirdetését követő napon, vagyis csütörtökön életbe is lépett (néhány paragrafustól eltekintve, amelyek a jövő év elején szintén hatályossá válnak).
Bár a magyar törvények időben érvénybe léptek, Brüsszelben most még áll a bál, mivel egy nem várt fejlemény veszélybe sodorta azokat a Magyarországnak járó uniós forrásokat, amelyek miatt a fenti törvények meghozatala mellett döntött az Országgyűlés.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
