Az Alkotmánybíróság visszadobta Hadházyék nemzeti konzultációt támadó panaszát

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a tavaszi választási kampány idején Pécsett a kormány plakátjait átfestő jogász-jogvédő Heindl Péterrel közösen november 23-án kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciók ellen elnevezésű kormányzati kampány és annak kampányeszközei – feliratok, óriásplakátok, plakátok, hirdetések, reklámfilm – miatt. Beadványukban kifogásolták, hogy a politikai propagandakampány, valamint hirdetményei és más, közköltségen terjesztett propagandaanyagai súlyosan sértik több, a választásra irányadó jogszabályban meghatározott alapjogukat.

Az NVB december 5-én kelt határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert

A határozat szerint a bizottság hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenység alkalmas lehet-e a választói akarat befolyásolására, mivel ez a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény értelmében nem értékelhető kampánytevékenységként. A Kúria december 12-én hozott végzésével az NVB határozatát helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa végzésében (előadó alkotmánybíró: Szívós Mária) megállapította, hogy az indítványozók alkotmányjogi panaszukban csupán állították, hogy a „nemzeti konzultáció megnevezésű interaktív politikai propagandatevékenység” a nem kormánypárti választópolgárok tekintetében közvetve, a jogorvoslathoz való jog és a választójog sérelmén keresztül az egyenlő bánásmód követelményét sérti.

Az Alkotmánybíróság szerint a Kúriának – az NVB hatásköre hiányát megállapító határozatát helybenhagyó – végzése, illetőleg a nemzeti konzultáció kitöltése vagy ki nem töltése az aktív és passzív választójogot nem érinti. Minden választópolgár, akár nem kormánypárti, akár kormánypárti, szabadon dönthet a nemzeti konzultáció kitöltése vagy kitöltésének mellőzése mellett saját politikai meggyőződésének megfelelően.

Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapította, hogy az Alaptörvény aktív és passzív választójogot deklaráló rendelkezése és a támadott kúriai végzés – az indítványozók által előadott érvelés mentén – alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható. Az indoklás szerint az alkotmányjogi panaszban rögzített érvek nem alkalmasak arra, hogy a bírói döntés érdemére kiható Alaptörvény-ellenesség kételyét felvessék, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést megalapozzanak.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete. Fotó: Róka László / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!