Egy férfi csalással szerzett több száz millió forintos uniós támogatást a halastavához

A vád szerint egy 69 éves férfi és lánya – aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott – tulajdonában állt egy halastó. A férfi elhatározta, hogy a halastavat fejleszti, azonban cége ehhez nem rendelkezett elegendő forrással, ezért eltervezte, hogy a fejlesztéshez a támogatási feltételeket kijátszva pénzt csal ki az Európai Halászati Alapból.

A halastavat a férfi és lánya bérbe adta a férfi cégének, majd a férfi a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A vádlott a kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot a tervezett rekonstrukciós munkákra – írták.

A férfi eltitkolta a támogatást elbíráló és folyósító állami szerv elől, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerő-kölcsönzés útján – valójában a saját cége végzi el a munkákat, ami a pályázatból kizáró oknak számít.

A vádlott 2011-ben hasonló módszerrel újabb pályázatot nyújtott be, és a két igénylés alapján – utófinanszírozás keretében, több ütemben –

– közölték.

Az OLAF vizsgálta a támogatásokat, és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé. Az ügyészség a rendelkezésre bocsátott adatok alapján büntetőeljárást indított.

A lefolytatott nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a férfi ellen a Fővárosi Törvényszéken – írták.

Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a férfit végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, tiltsa el a cégvezetéstől, és rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást 373 millió forint erejéig, valamint a cégével szemben szabjon ki pénzbírságot.

A Fővárosi Törvényszék a férfit bűnösnek mondta ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, ezért 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Emellett a bíróság a vádlottat 1,750 millió forint pénzbüntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a cégvezetéstől.

A bíróság a vádlottal szemben 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, mivel a vagyoni hátrányt ekkorra összegben látta megállapíthatónak.

Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség a vádlott terhére, súlyosításért jelentett be fellebbezést, hosszabb tartamú és végrehajtandó börtönbüntetés, a céggel szemben pénzbírság kiszabása és a teljes, 373 millió forintos támogatási összegre vonatkozó vagyoni hátrány megállapítása, ehhez kapcsolódóan pedig a vagyonelkobzás mértékének felemelése érdekében – áll a főügyészség közleményében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!