Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMKökény Mihály: Béremeléssel nem lehet elfedni a pénzhiányt
További Belföld cikkek
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
- Karácsonykor nem csak a gyertyák égtek, 154-szer hívták a tűzoltókat
Kökény Mihály a Hírklikknek elmondta, végül a magánellátásban dolgozó orvosnak mégsem kell havi 20 órát a közellátásban dolgoznia, és az alapilletmény 20 százalékos eltérítéséről szóló rendelet sem jelent meg. A volt szocialista egészségügyi miniszter szerint a reformoknak és a forrásoknak együtt kell jelen lenniük.
A szakdolgozói béremelést egy fél évvel elhalasztották. Ez azt jelenti, hogy az orvosi és a szakdolgozói jövedelmek között az olló tovább fog nyílni. A korábbi megállapodás alapján az orvosok még kapnak 11 százalékos béremelést, miközben a szakdolgozók semmit. Ők majd júliusban kapnak, de pontosan nem lehet tudni, hogy mennyit.
Változik a háziorvosi körzetek kialakítása, amely az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kezébe kerül. Van egy minimumszám, és a határokat az OKFŐ, vagyis egy központi hivatal jelöli ki.
A városi kórháznak legalább 2 alapszakmában kell alapellátást nyújtania, a belsebészet, szülészet és a sürgősségi szakellátás területén. A vármegyei kórháznak legalább 5 alapellátásban kell színvonalas ellátást nyújtania. A szakember rámutatott, szinte mindenhol egyre jelentősebb a szakemberhiány, amit a betegek, főleg vidéken, gyorsan észre fognak venni.
Kökény Mihály, aki 1987-ben az első magyar népegészségügyi program kidolgozója volt, kitért arra is, jelenleg az állami költségvetésnek kevesebb mint 10 százalékát költjük egészségügyi kiadásokra. Az uniós átlag 15-17 százalék között van. Ezt kellene nagyon gyorsan megközelíteni. A másik, amiben szintén nagyon rossz a mutatónk, hogy 1000 egészségügyre fordított forintból 300-350 forint körüli összeget a beteg vagy a család a saját pénztárcájából fizet ki.
A két dolog összefügg, mert ha több pénzt költenénk egészségügyre a központi költségvetésből, akkor kevesebben kényszerülnének arra, hogy a magánintézményekhez forduljanak, ha például labort, ultrahangot akarnának csináltatni, vagy nem akarják kivárni a csípőműtét idejét az állami egészségügyben
– mondta a belgyógyász, kardiológus végzettségű Kökény Mihály.
Hozzátette, Magyarországon az orvosok és az ápolók próbálnak mindent megtenni, de a szűkülő források mentén, egyre rosszabb infrastruktúra mellett szinte a véletlenen múlik például, hogy kit hová visz a mentő, ha egyáltalán kiér időben.