Ez várhat a rendőrgyilkosra a börtönben

„Akinek egy csöpp esze van, nem tetteti magát bolondnak, hogy a fegyházbüntetés helyett kényszergyógykezelésre ítélje a bíróság” – nyilatkozta az Indexnek két egykori elítélt, akik több magyarországi börtönt is megjártak. V. Iván 25 évet ült, J. Szabolcs 18 évet. Mindketten egyetértettek abban: 

A valóság egészen más.

Gyagyások és gyógyszerek

A jogszabályok szerint kényszergyógykezelést akkor rendel el a bíróság, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, de elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető – sőt, megvan a kockázata annak, hogy szabadlábon újabb bűncselekményt fog elkövetni. Az elmeállapot kórosságát igazságügyi elmeorvos szakértőnek kell megállapítania, csak ennek alapján rendelheti el a bíróság – határozatlan időre – a kényszergyógykezelést. Ennek felülvizsgálatára félévente kerül sor. A bíróság a kezelőorvos és az elmeorvos szakértő véleménye alapján dönt a kényszergyógykezelés fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

A bűncselekménye elkövetése után V. Iván és J. Szabolcs is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) került. „Két embert öltem meg. Miután a rendőrök elkaptak, rögtön három hónapra az IMEI-be vittek. A gyógyszer, amit az érkezésem után kaptam, három-négy napra kiütött” – mesélte Iván. Szabolcs szerint jobb elkerülni az IMEI-t.

Itt frankón gyagyás emberek vannak. Előbb-utóbb balhéba keveredsz az egyik kattant személlyel, ami újabb eljárást és akár plusz éveket jelenthet neked

– mondta J. Szabolcs, majd hozzátette: az injekciókkal és a gyógyszerekkel teljesen leszedálják az embert. „Csak ülnek, maguk alá piszkítva, üres tekintettel, teljesen céltalanul.” A börtönlakók megfigyelték, hogy a kényszergyógykezelésre ítéltek előbb-utóbb elhíznak, és további betegségek jelentkeznek náluk.

Itt mindenkit megkóstolnak

A börtönvilág egy mini társadalom, amelynek megvannak a maga törvényei, íratlan szabályai. Magyarországon jelenleg 17-18 ezer elítélt tölti szabadságvesztését fogházban, börtönben vagy fegyházban. A fogház a legenyhébb, itt a rövid és enyhébb ítéletesek töltik büntetésüket: szabadon mozoghatnak az intézet területén, akár külső helyszínen is dolgozhatnak, sőt hétvégi, rövid eltávozásokra is elengedik őket. A börtönben már más a helyzet: az elítéltek életrendje folyamatosan ellenőrzött és szigorú szabályok között mozoghat. A fegyházbüntetés a szabadságvesztés legszigorúbb formája: itt a rabok minden perce kontroll alatt van.

Szabolcs és Iván szerint a börtön felső vezetése – a jogszabályoknak megfelelően – teljesen korrekten fogja kezelni a rendőrgyilkos ügyét. A jogerős ítélet után egy különleges biztonsági körletbe helyezik majd, ahol egy ideig egyedül lesz. Például 

Ilyen volt például a skálás gyilkos Bene László és Donászi Aladár, valamint a százhalombattai rém, Balogh Lajos is. „Félő, hogy egy rendőrgyilkos tiszteletet vált ki a börtönlakók egy részéből, így ő is kockázatot jelenthet.”

„Később, amikor bekerül a többi rab közé, számítania kell néhány kellemetlenségre” – véli Iván, aki szerint előbb-utóbb mindenkit megkóstolnak. A többi elítélt cukkolni fogja, ami sokszor verekedéssel ér véget. Ilyenkor az őrök kényszerítő eszközt is használhatnak – ez pedig ritkán végződik happy enddel. A zárkában mindig van egy domináns személy, akinek megvannak a katonái.

Fontos tudni, hogy a börtönben nem a rácsok jelentik az igazi büntetést, hanem a többi elítélt

– mondta Szabolcs. A börtön személyzete is törekszik olyan zárkákat létrehozni, ahol vagy komfortosan vagy pokolian rosszul érzed magad. Ez is a nevelés része. „Volt olyan nehézfiú, aki beszólt mindenkinek, és a nevelővel is tiszteletlen volt. Bekerült az emberevők közé. Egy hét múlva sírva könyörgött a nevelő lábainál, hogy vigye ki onnét.”

„Az őröknek is megvan a maguk holdudvara. Ha valaki irritálja a smasszereket, mindig van olyan rab, aki vállalkozik egy kis feladatra. Általában a hétfői szállításoknál, amikor az egyik intézetből a másikba szállítják a rabokat, történnek a balesetek” – idézte fel Szabolcs, aki sokáig egy zárkában volt Bene Lászlóval, a hírhedt skálás gyilkossal. „Lacival rendszeresen történtek ilyenek. Fölrepedt a szája, sebek és zúzódások voltak rajta, de ő mindig azt mondta: véletlenül belefordultam egy szekrénybe.”

Bérgyilkos a tetőn

„Szerintem a rendőrgyilkos tényleges életfogytiglani büntetést fog kapni” – vélekedett az esetről Iván, aki 25 évet töltött a rácsok mögött. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) kizárja annak lehetőségét, hogy 40 évnél korábban megvizsgálják az illető feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a most 35 éves újbudai rendőrgyilkos, Sz. Szilárd 75 éves lesz, amikor először szóba kerülhet a feltételes szabadságra bocsátása.

A Szegedi Fegyház és Börtönben a tényleges életfogytiglanra ítélt rabok zárkáit a börtön harmadik emeletén, egy elzárt épületszárnyban alakították ki. Ez az úgynevezett HSR (hosszú idejű, speciális rezsimű) körlet. Itt egyszemélyes zárkák vannak: az elítélteknek egész nap itt kell tartózkodniuk. Naponta egy óra sétát engedélyeznek nekik a tetőn kialakított zárt udvaron. „A börtönben 8-9 év után elkezd a személyiség leépülni. Nemcsak a testük van bezárva, egy idő után a lelkük is.” Magda Marinko – a hírhedt szerb bérgyilkos – hosszú éveket töltött a szegedi Csillag börtön harmadik emeletén. Eleinte még a családtagok küldtek neki leveleket, de egyre ritkábban. A hozzátartozók és a barátok vagy meghaltak, vagy megfeledkeztek róla. Az egykori idegenlégiós, a rettegett gyilkológép a végén már csak a galambokkal barátkozott.

(Borítókép: Index)