Orbán Balázs: A média elkezdett ideológiák szolgálólányává válni

Jelentősen átalakult a kiadói piac az utóbbi egy évtizedben a világban, így Magyarországon is. Az elektronikus médiumok nézettségi és hallgatottsági számai világszerte csökkennek, míg a közösségimédia-felületek aranykorukat élik. A könyvpiac átalakulóban van, a nyomtatott sajtótermékek példányszáma drasztikusan zuhan. 

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) idei első nagy nemzetközi konferenciáján arra keresték és keresik a választ, miként reagálnak erre a hazai és nemzetközi lapkiadók, médiatársaságok vezetői, tulajdonosai. A kedden kezdődött, háromnapos rendezvényen arról is szó esik, hogy a szerkesztőségek és a közéleti véleményvezérek miként tudják kiaknázni a piac átalakulásában rejlő lehetőségeket.

Szigetként működünk

Amint elhangzott, a médiapiac mellett a könyvpiacon sokkal mélyrehatóbb átalakulások figyelhetők meg. A nyomtatott sajtótermékek példányszáma drasztikusan zuhan. A régi szabály, hogy a lakosság fele könyvvásárló, sajnos nem érvényes már, mindössze az európai lakosság 30 százaléka vásárol évente legalább egy könyvet, ami aggasztó számnak tűnik. Ugyanakkor azonban az eladott példányszámok nem csökkentek jelentősen, mégpedig azért, mert a vevők több darabot vásárolnak. Az e-könyvek piaci részesedése viszont az utóbbi években stagnál.

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke elmondta: Magyarország szigetként működik a világban.

Nyelvünk unikális, ez bizonyos fokig meghatározza az identitásunkat is. Szuverén nemzet vagyunk, és a média is szuverenitási kérdés. Éppen ezért a média Magyarország számára stratégiai ágazat. Alapvető kérdés, hogy a média és az ideológiák összejönnek-e egymással. A média elkezdett bizonyos ideológiák szolgálólányává válni, amivel mi messzemenőkig nem értünk egyet. Megakadályozni nem tudjuk, de bízunk az értelem erejében

– jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.

Médiaforradalmárok

A konferencián felvetődött, új formátumok alakulnak ki, egyfajta médiaforradalom figyelhető meg mindenütt a világunkban. A digitális átalakulás a média világában új lehetőségeket hozott az újságírók számára, akik akár szerkesztőségi háttér nélkül is véleményvezérré válhatnak. A panel arra is keresi a választ, hogyan váltak ezek az új formátumok a hírfogyasztók első számú információs forrásává.

Sohrab Ahmari teheráni születésű amerikai konzervatív publicista szerint a mainstream piac számtalan lehetőséget kínál a publicistáknak, ami összehozza a bal- és a jobboldalt. Azt nem érzi, Közép-Európára ez mennyire vonatkozik, de ahol ő él, azt látja, a piaci modell egyre inkább az előfizetési modellre épít, ezért az újságírók is az elfogadott márkanevek köré gyűlnek. A médiafogyasztás a nyomtatott sajtó helyett az online tartalmak felé fordul, előtérbe kerül a gyors reagálás, a friss információ.

Colin Morrison, a Flashes&Flames Media Ltd. alapító szerkesztője szerint 1960 és 2000 között a hirdetések határozták meg a nyomtatott sajtóban a példányszámot. Ahol nagyobb volt a bevétel, ott több emberhez jutott el a tartalom. Ma már nem ez az elsődleges szempont, hanem a gyorsaság. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az újítások mindig a meglévő alapokra építkeznek, ezért nem szabad leírni az elődök érdemeit, amellett hogy a változások mindig előbbre mutatnak. Ma a piacot erőteljesen formálják az olvasók azzal, ahogy reagálnak az adott sajtótermékekre.

Nagy ország kevés kézben

Javier Villamor, a 7NN újságírója szerint még azt tanulták, az újságírók a demokrácia zálogai, de úgy érzi, ma a média nem a legmegfelelőbb platform ehhez.

A tények és az azt bemutató mondatok között nem mindig van kapcsolat

– mondta Javier Villamor. Hozzátette, a Franco-időszak alatt a spanyolok megtanultak olvasni a sorok között. Az emberek most is látják, a média milyen hatalmas hatalommal rendelkezik, ezért ezen a területen is keresik az új, alternatív csatornákat, hogy hitelesen tájékozódhassanak.

A spanyol újságíró szerint a televíziózás jelenleg csak a pénzről szól, ezért az átlagembereknek máshol kell keresniük a tényleges igazságot, hogy el tudják választani az ocsút a búzától.

Rod Dreher, a The American Conservative vezető szerkesztője úgy látja: a magyar médiapiac erősen túlpolitizált. Meglátása szerint a médiafogyasztóknak nagyjából 50 százaléka már a közösségi platformokon tájékozódik, függetlenül attól, bal- vagy jobboldali beállítottságú.

Erre reagálva Sohrab Ahmari elmondta: mindenképpen érdemes egy adott hírről, eseményről, jelenségről meghallgatni a másik oldal véleményét is, hogy normális és hiteles összképet tudjunk kialakítani.

Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, az MCC főigazgatója ehhez kapcsolódva elmondta: a média első számú feladata az olvasók szolgálata. Nem annak van itt az ideje, hogy az újságírók megmondják, miről mit és hogyan kell olvasni, hanem meg kell kérdezni az embereket, miről szeretnének a legszívesebben olvasni, és el kell látni őket azzal a tartalommal, amire igazán kíváncsiak.

(Borítókép: Sohrab Ahmari teheráni születésű amerikai konzervatív publicista, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, Colin Morrison, a Flashes Flames Media Ltd. alapító szerkesztője, Rod Dreher író, a The American Conservative szerkesztője, Javier Villamor újságíró és Arany Bence moderátor [b–j] a Mathias Corvinus Collegium [MCC] második nemzetközi médiakonferenciáján 2023. január 25-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)