- Belföld
- országgyűlés
- kitiltás
- fizetéselvonás
- alkotmánybíróság
- ellenzéki képviselők
- utólagos normakontroll
Alkotmányos-e a renitens képviselők többhavi fizetéselvonása vagy kitiltása?
További Belföld cikkek
- Halálbüntetéspárti és hálózati személy is volt a magyar ügyvédlegenda
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
- Bíróságra mennek a kis benzinkutak, amiért a GVH nem vizsgálta a Molt
- Demonstrálók várták az istentiszteletre tartó Balog Zoltánt Salgótarjánban
Az Alkotmánybíróság az idei második, január 31-i teljes ülésén tűzi először napirendre azt az utólagos normakontrollra irányuló indítványt, amelyben ötvennyolc ellenzéki képviselő még 2020 februárjában kérte az országgyűlési törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését.
Fizetéselvonás, kitiltás
A parlament a renitens képviselők szigorú büntetését lehetővé tévő törvénymódosításokat 2019. december 10-én fogadta el, és azok 2020. február 1-jén léptek hatályba.
A támadott szabályozás alapján a házelnök akár 6 hónapnyi fizetést is elvonhat a képviselőktől, amennyiben a képviselő fizikai erőszakot alkalmaz, vagy a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza.
A házelnök a fizikai erőszaknál akár 60 naptári napra, azaz két hónapra is kitilthatja a képviselőt a parlamentből, de 30 napra azt a képviselőt is kitilthatja, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza.
Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. A kitiltás a törvény értelmében a Parlament és a Képviselői Irodaház épületére is vonatkozik.
Emellett a jegyzőkre vonatkozó szabályok is szigorodtak. A jegyzői megbízatás megszűnhet, amennyiben adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben. A jegyzőkre vonatkozóan az is szerepel a törvényjavaslatban, hogy „az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése érdekében” az ülést vezető elnök bármelyik, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt felkérheti, hogy közreműködjön a rend helyreállításában. Ha a felkért jegyző az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, felmenthető jegyzői megbízatása alól.
Ocsmány szavak
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2019 novemberében a parlamentben történt „példátlan durvaságokkal” indokolta a törvénymódosítást, és megengedhetetlennek nevezte az ellenzék „vadabb” képviselői által tanúsított magatartást.
Ha például ellenzéki képviselők még egyszer megpróbálják megakadályozni a parlament rendes működését, és erőszakosan elállják a levezető elnök útját, akkor 6 havi tiszteletdíjukat is elbukhatják. Vagy ha Hadházy Ákos még egyszer felemeli ocsmány szavakat tartalmazó tábláját, akkor 4 havi tiszteletdíját vonják meg
– hangsúlyozta Kocsis Máté.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője viszont „szájzártörvénynek” nevezte a szabályozást, ami szerinte azt célozza, hogy megfélemlítsék, meghátrálásra kényszerítsék az ellenzéki képviselőket. Úgy vélekedett, hogy komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, mert a szigorítás az egész képviselői munka ellehetetlenítésére alkalmas lehet.
Szükségtelen és aránytalan korlátozás
Az indítványozók szerint az ülésen elmondottak, illetve az ott kifejtett egyéb, politikai akciónak tekinthető magatartás miatti szankciók a véleménynyilvánítási jog korlátozását jelentik. Hivatkoznak az Alkotmánybíróság 3207/2013. (XI. 18.) határozatára, amelyben a testület rámutatott, hogy a parlamenti szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának lényeges alkotóeleme, amely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll. A képviselői szólásszabadság tekintetében az alkotmánybírák szerint különbséget kell tenni a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleménynyilvánítás megjelenítésének formája, módja között. A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjogként fokozott védelmet élvez, azt csak az emberi méltósághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez való jogok védelme, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltósága – mint külső korlátok – korlátozhatják.
Az Országgyűlés működésének hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, valamint a parlament tekintélyének, méltóságának megőrzése csak alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja.
Az ellenzéki képviselők szerint a kitiltás sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy akár nyolc-kilenc hónapra, de még enyhébb jogsértések esetén is hónapokra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását. Másrészt a kitiltás új értelmezése olyan szankciókat vezet be, amelyek szükségtelenek a parlament rendjének fenntartásához: semmilyen indok nincs arra, hogy az ülésről való kitiltáson túlmenően más helyszínekről is kitiltsák a képviselőt. Ezért szerintük a képviselőre az Országgyűlés ülésén folytatott magatartásával vagy felszólalásával összefüggésben kiszabható szankciók a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Az azonnali hatályú kitiltás pedig nem arányosított, emellett a törvény meghatározza a tiszteletdíj csökkentésének legkisebb mértékét, ami a hatékony jogorvoslatot is lehetetlenné teszi – állítják indítványukban az ellenzéki képviselők.
(Borítókép: Ellenzéki képviselők tiltakoznak Orbán Viktor miniszterelnök előtt a Parlamentben 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)