Szakértő: Ez most már nem arról szól, mint 2020-ban, hogy ülünk és kussolunk otthon

Az új koronavírus 2019 végén a kínai Wuhan városában jelent meg, és rá pár hónapra egyre több országból jelentették a felbukkanását. A járványt 2020. március elején az Egészségügyi Világszervezet világjárvánnyá nyilvánította. A pandémia ideje alatt voltak lezárások, kötelező szájmaszkhasználat, és megjelentek a védőoltások – írja a Baranya Vármegyei hírportál, a BAMA.hu, akik többek között arról is kérdezték Kemenesi Gábor virológust, hogy kell-e félni a világjárványt okozó koronavírustól.

Elmondhatjuk, az oltások megjelenésével kihúztuk a vírus méregfogát, vagyis attól a hatásától megvédtük az embereket, hogy tömegesen kórházba kerüljenek vagy meghaljanak

– vélekedett a szakértő.

A vakcinák megjelenése óta, kifejezetten a Covidhoz köthető többlethalálozással kapcsolatban egy példát is felhozott a pécsi virológus, Nagy-Britanniát említette, mivel – mint mondta – onnan vannak a legmegbízhatóbb adatok. Nagy-Britanniában 2020–2021 között 70-75 ezer ember halt meg a Covid miatt, ez a szám 2022-re 45 ezerre csökkent.

Ez most már nem arról szól, mint 2020-ban, hogy ülünk és kussolunk otthon, mert fogalmunk nincs, mit tud ez a vírus, vagy a frissen elkészült vakcinák mire képesek. Sokkal jobb helyzetben vagyunk, van vakcinánk, ami megvéd a kórházhalálozástól, és nyomon tudjuk követni a vírus változásait

– fogalmazott Kemenesi Gábor.

A virológus hangsúlyozta, hogy nem félni, hanem érteni, megismerni kell a vírust. Mint kutató, kiemelte, hogyha nem is győztük le a vírust teljesen, kezdik megérteni a hatását, a teljes megértéshez azonban hosszú évek kellenek.

Kitért arra is, hogy a jövőben a Covid hasonló része lesz az életünknek, mint most az influenza, de egyelőre még kiszámíthatatlanabb és súlyosabb. Ugyan a vírus valóban több ember halálát okozza, mint az influenza, de 10-20-szor annyi embert is fertőz meg, vagyis nem ugyanannyi a károkozása.

Végül beszélt azokról az összeesküvés-elméletekről, amelyek a vírus előállításáról és terjedéséről szólnak.

Nem virológusként könnyebb elképzelni, hogy egy laborban kotyvasztották össze, de tudományosan semmi nem utal rá. Toronymagasan gyűlnek a természetes eredet melletti tények. Szépen látszik egy olyan vírusnak a képe, amely frissen talált rá az emberre, és keresi az emberben a helyét

– magyarázta Kemenesi.