Rendesen bevásárolt a Magyar Honvédség harckocsikból

A Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz és a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf közösen jelentették be Magyarország Kormánya Facebook-oldalán, hogy megérkeztek hazánkba a Gidrán harckocsik, amelyeket Törökországtól vásárolt a honvédség.

2020 decemberében jelentették be, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként háromszáz darab 4X4-es, páncélozott, többcélú harcjárművet vásárolnak a Magyar Honvédség számára. A Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalcın többcélú, moduláris járműveket a gyártó a magyar igényeknek megfelelően alakította át, és az első tíz Gidrán 2021. február 8-án és 9-én éjjel gurult be a tatai laktanyába – számolt be a honvedelem.hu.

Nem ez az egyetlen újdonság

Tavaly augusztusban érkezett meg hazánkba az első PzH2000 típusú önjáró löveg, amely egy német gyártású önjáró tarackágyú, ezt jelenleg a Krauss-Maffei Wegmann német vállalat gyártja. 2022 novemberében pedig arról számolt be a honvédség, hogy érkeznek a Hiúz nevezetű gyalogsági harcjárművek.

Ez pedig azzal áll összefüggésben, hogy

Az új alakulatok létrehozásánál és felfegyverzésénél a Magyar Honvédség főleg a német mintára alapoz.

Ez csak a jéghegy csúcsa

2024-től már a harcjárművek gyártása is beindul Magyarországon. A düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadipari és járműipari cég egyik leányvállalata települ hazánkba, amely 2024-től Lynx harci járműveket gyárt majd Zalaegerszegen. Érdekessége ennek a gyárnak, hogy nem csak hazánk számára építhetnek majd harckocsikat.

A Lynx a honvédelmi minisztérium várakozásai szerint egy csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz lesz. A magyar haderőt a honvédelmi miniszter szerint a lehető legfelkészültebb állapotába kell hozni a lehető legrövidebb időn belül, hogy biztonságban élhessünk. Ez összhangban áll azzal, amit a miniszterelnök mondott ugyanebben a hónapban.

Magyarországot több oldalról is veszély fenyegeti, ezért nem dughatjuk strucc módjára homokba a fejünket

– fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábban azt mondta, hogy Magyarország a GDP két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, de lehet, ez is kevés lesz, amit térségünk biztonsági helyzetével magyarázott. Vauver Viktor, a Magyar Honvédség alezredese pedig tavaly októberben mondta, hogy a honvédelmi alap segítségével még az infláció ellenére is képes lehet a magyar kormány a haderőfejlesztés folytatására.

A honvédség fiatalítása

A hadsereg belső átalakítási folyamata is elindult. Egy rendelet szerint a 45-ik életévüket betöltött és legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik, amit a miniszter azzal magyarázott, hogy nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség.

Sajtóértesülés szerint eddig a legfelsőbb vezetésből küldtek el valamivel több mint száz főt, az alezredesi és ennél magasabb rangfokozatúak közül, de a pontos szám egyelőre nem ismert. Azokat, akiket elküldenek az állományból, utolsó illetményük 70 százalékát is megkaphatják honvédelmi juttatás formájában. Az viszont nem világos, hogy az összeg bruttó vagy nettó.

A Honvédszakszervezet elnöksége közleményben üdvözölte az új rendeletet, azonban a NATO már nem volt ennyire boldog miatta. Pár napja derült ki, hogy a szervezet vizsgálatot indíthat Magyarország ellen, mert politikai okokat sejtenek a leszerelések mögött. Olyan politikus is akadt, aki egyenesen Magyarország kizárását hozta szóba, de a magyar kormány szerint senkit sem küldenek el politikai indíttatásból.

(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)