Orbán Viktor elárulta, mit vásárolhatnak fel a Vodafone után

A háború, a szankciók, az energiaválság és az infláció tematizálta Orbán Viktor mintegy ötvenperces évértékelőjét, amelyet a Várkert Bazárban tartott szombat délután. Érdekesség, hogy előzetesen hat különböző színű nyakkendő volt kikészítve a miniszterelnök asztalára, végül a türkizkékre esett a választása.

A pódiumra lépve a már több mint 44 ezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengés áldozataira emlékezve kezdte beszédét, egyúttal köszönetet mondva annak a 167 magyar hősnek, aki 35 embert mentett ki a romok alól. Köztük többen is jelen voltak az évértékelőn.

Ha 2022 volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb

– állapította meg a kormányfő, aki visszatekintésében kiemelte, hogy lassan három esztendeje folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy-öt is. Mint mondta, bár a Covid fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel, úgy voltunk vele, hogy ha „túljutunk rajta, talpra állunk, ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk”. Ehhez képest tavaly februárban kitört a háború, ami még hosszú ideig eltarthat.

Marad a politika és a gazdaság fókusza

Orbán megerősítette, hogy marad a blokkosodás helyett összekapcsolásra támaszkodó külpolitika, hiszen Magyarország barátokat akar szerezni, nem ellenségeket, de szintén marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és a rezsivédelem. Az egyetemek és a gazdaság egymáshoz közelebb hozását ugyancsak folytatják.

Felsorolta, hogy a bankszektort, az energia- és a médiaipart sikerült magyar kézben tartani, de a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják, és itt nem állnak meg, „már lobog a szélben a szélzsák”.

• Az előbbivel a Vodafone Magyarország felvásárlására utalt, amely immár 51 százalékban a 4iG, 49 százalékban pedig a magyar állam tulajdona,
• Korda György Reptér című slágeréből idézve pedig jelezte: nem tettek le a Budapest Airport megszerzéséről.

Főszerepben az élelmiszeripar és a keleti országrész

Egyúttal a kormányfő elkötelezte magát a magyar vidék mellett: előrebocsátotta, hogy annyi pénzt biztosítanak, amennyit még nem láttak az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem.

A termelő mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk. Lesznek itt is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon helytállnak

– jelentette ki Orbán Viktor. Kitért arra, hogy a keleti országrészt is szeretnék felzárkóztatni. Hidakat építenek a Dunán, a paksit mindjárt befejezik, a mohácsit hamarosan megkezdik.

A miniszterelnök beszédében megígérte: a háború ellenére minden évben lesznek újabb családsegítő döntéseik is.

Az ukrajnai háború kapcsán aláhúzta: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Ezt azzal indokolta, hogy „túlságosan a nyugati világ keleti részén vagyunk”. Ezzel együtt, még ha Európa a háborúba sodródás perceit is éli, fenntartjuk a gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt tanácsolja a nyugati világ többi részének is.

Ennyibe kerülnek Magyarországnak a szankciók

A szankciók visszásságát a kormányfő azzal támasztotta alá, hogy „nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk nekik”, a világ olaj- és gáziparának profitja 70 százalékkal nőtt, miközben 4000 milliárd forintot vettek ki a szankciók a magyarok zsebéből. Orbán Viktor szerint ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.

Ahogy az várható volt, szóba került a rezsicsökkentés is. A miniszterelnök elmondta: egy átlagos család ma a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol, ami egész Európában egyedülálló. Továbbá

A kamatstopra térve hangsúlyozta: ez 350 ezer családot véd, amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, ennek is maradnia kell. Ráadásul 200 ezer diákot is védenek az inflációtól a kiterjesztett kamatstoppal.

Jön a vármegyebérlet

Némi meglepetésre szakpolitikai bejelentést is tartogatott Orbán: ismertette, hogy bevezetik a kedvezményes vármegyebérletet.

Végezetül a miniszterelnök kitért arra, hogy 2022 olyan év volt, amely akár kettétörhette volna a gazdaság gerincét, s erre a károgók egy része számított is. Ezzel szemben 2023 februárjában arról beszélhetünk, hogy "minden eddiginél nagyobb a foglalkoztatottság, rekordnagyságú a devizatartalék, miközben a forint is megnyugodott". Orbán Viktor szerint lehet építeni arra, hogy 2022-ben három rekord is megdőlt: soha ennyien nem dolgoztak, soha nem volt ekkora az export, és soha ennyi befektetést nem vonzott be a magyar gazdaság.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)