Fudan-ügyben elutasította az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság
További Belföld cikkek
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Baranyi Krisztina az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fudan-beruházás elleni, helyi népszavazást akadályozó bírósági döntést. A ferencvárosi polgármester azt követelte, hogy nyilvánítsák Alaptörvény-ellenesnek, és semmisítsék meg a Fővárosi Törvényszék végzését, amellyel elutasította a helyi népszavazási kérdést a Fudan Egyetemről.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz visszautasítását azzal indokolta, hogy
a kérdés „nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelménynek”.
A népszavazás kezdeményezői szerint a Fővárosi Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, a helyi népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó törvényi kitételt önkényesen, nem az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége alapján értelmezte.
Az Alkotmánybíróság közölte, a népszavazási kérdéseket hitelesítő döntéseket az egyértelműség szempontjából nem vizsgálja felül, azt ugyanis alapvetően nem alkotmányossági, hanem törvényességi kritériumnak tekinti.
Azzal, hogy a bírói önkény megvalósult-e, azért nem foglalkozott, mert megítélése szerint kizárólag alkotmányossági szempontú felülvizsgálatra van hatásköre,
a népszavazási kérdések hitelesítését illetően nem tekinthető az eljáró bíróságok felülbírálati fórumának – írja a 24.hu.
A népszavazási kérdésben megfogalmazott kifejezések értelmezésének megítélése a Fővárosi Törvényszék döntésének felülmérlegelését igényelné, amire azonban
az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, ezért tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a Fővárosi Törvényszék döntésében megjelölt érvek megalapozottak-e, vagy az egyes kifejezéseket a bíróság az egyértelműség körében helytállóan értelmezte-e.
Az Alkotmánybíróság indoklásában arra is kitért, hogy az indítványt érdemben nem vizsgálhatta, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
A Fudan-népszavazás és a ferencvárosi kezdeményezés hátteréről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.