Sokan próbálnak visszaélni a Magyar Vöröskereszt nevével

Évnyitó tájékoztatóra várta a sajtó munkatársait a Magyar Vöröskereszt. A beszélgetésben szó esett arról is, a számtalan karitatív tevékenység mellett olykor a vadhajtásokkal is kell foglalkozniuk, hiszen a szomszédunkban zajló háborús konfliktus során nemegyszer találkoznak olyan, a Magyar Vöröskereszt logóját viselő járművekkel, amelyekről valójában semmit sem tudnak. Arról is hallhattunk, hogy az orosz és az ukrán vöröskereszt mindenben segíti egymást a maguk eszközeivel, és ez jól is van így, hiszen a szervezet függetlensége mindennél fontosabb. A cél közös: az emberi életek védelme, a bajbajutottak segítése.

Annyi minden történt 2022-ben a Magyar Vöröskereszt életében, hogy nem is lehet könnyen összefoglalni 

– mondta bevezetőül Kardos István, a szervezet főigazgatója.

Tavaly év elején a Covid kapcsán még rengeteg feladatuk volt. A Magyar Vöröskereszt az Országos Mentőszolgálatot is kisegítette a járvány idején, az önkéntesek diszpécserszolgálatos telefonhívásokkal igyekeztek elérni azokat, akik mintavételre vártak.

A februárban kitört fegyveres konfliktus azonban ezt is felülírta.

A háború első napján egy önkéntesünk hívott föl, akinek egy ismerőse érkezett a magyar határhoz másfél éves gyermekével. A  papírjai rendezetlenek voltak. Ez volt az első feladatunk, amiben a Vöröskereszt helytállt, és utána nem volt megállás

– mondta Kardos István.

Hozzátette: a 2022-es év elsősorban erről szólt, de emellett a Magyar Vöröskeresztnek számos más területen is helyt kellett állnia. A főigazgató kiemelte, a Covid után sikerült megújítani a véradók szervezését, toborzását, aminek köszönhetően, hogy jóval több véradó jelent meg a véradások alkalmával, mint az előző években. Ez annak is köszönhető, hogy az Országos Vérellátó Szolgálattal együtt új módszereket találtak. Például call centeren keresztül szólítják meg a véradókat. Több mint 10 ezer véradó eseményt szerveztek 2022-ben, ezeken összesen 310 ezer embert értek el, ami a főigazgató szerint óriási szám.

Kardos István elmondta, a Magyar Vöröskeresztnek is jelentős a szociális ellátásban végzett tevékenysége. Tíz megyében üzemeltetnek hajléktalanszállókat, ezenkívül tizenegy helyszínen működtetnek családok átmeneti otthonát.

Közbeszólt a háború

Február 24-e után jelentős feladatterhet kapott a Magyar Vöröskereszt is. Az elmúlt évben több mint 350 ezer esetben nyújtottak ellátást a menekülteknek a határátkelőkön és a segítségpontokon. 

Napi szinten közel nyolcezer embernek vagy valamilyen rendszerességgel nyolcezer embernek nyújtunk segítséget menekülteknek

– emelte ki Kardos István. Elmondta, a menekültellátás folyamatos felkészülés volt a 2023-as évre. A főigazgató szerint jelenleg 8000 olyan menekült van a látóterükben, akik hosszabb távon is Magyarországon kívánják megtalálni a jövőjüket. Éppen ezért fontos, hogy azok a szolgáltatások, amelyeket a Magyar Vöröskereszt nyújt, mindenki számára elérhetők legyenek, legyen szó véradásról, elsősegélynyújtásról vagy szociális ellátásról.

Vöröskereszt-család

A Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta, a 2022-es pontos költségvetési számok véglegesen a májusi küldöttgyűlésükre állnak össze, de az biztos, hogy csupán a menekültellátáshoz kötődő források meghaladták a 3 milliárd forintot. Nagyjából 20-30 százalékkal magasabb összegből gazdálkodtak tavaly, mint az azt megelőző évben, de a háború mellett a Covid-járvány miatt is jelentős többletfeladatok jelentkeztek a szervezetnél. A Magyar Vöröskereszt taglétszáma 80 ezer fölött van, ehhez társul még a 13 ezer önkéntes.

Kardos István szerint a Vöröskereszt-család mintául szolgálhat mások számára is. Ha 192 tagország közül bármelyikben baj történik, akkor először a szomszéd segít alapelv érvényesül, viszont a többiek is készen állnak. Példaként a törökországi földrengéssorozatot említette, amikor a katasztrófa bekövetkeztekor rögtön megkeresték a török Vörös Félhold elnökét, miben tudnának segíteni. Ugyanez volt az orosz–ukrán háború kitörésekor is. A Magyar Vöröskereszt 30 kamionnal 500 tonna adományt vitt a Kárpátaljai Vöröskeresztnek, több száz millió forint értékben. Ők ismerik azokat az igényeket, amelyekre ott leginkább igény van, és ezek alapján juttatják el a segélyeiket.

Vadhajtások

Kardos István azt is elmondta: többször jártak Kárpátalján, amikor az ottani szervezetnek vittek segélyeket. Szomorúan tapasztalta, hogy megjelentek a vadhajtások, azaz sokan használták úgy a magyar Vöröskereszt emblémáját, hogy nem tartoztak a szervezethez.

A határátkelésnél többször is azt tapasztalták, sokan vöröskeresztes emblémával, logóval mentek át úgy, hogy a járművek nem hozzánk tartoztak

– mondta a főigazgató. Hozzátette, a Vöröskereszt a genfi egyezmények szerint védelmi szimbólum. Magyarországon a Magyar Vöröskereszt, illetve a Honvédség egészségügyi alakulatai használhatják hivatalosan. A védelmi szimbólummal azonban néhányan visszaélnek. A Magyar Vöröskereszt munkatársai nem tudják, kik, milyen szándékkal és mit szállítanak ezeken a járműveken. Miután más eszközük nem volt, ezért a Belügyminisztériummal egyeztettek, hívják fel mindenki figyelmét, a védelmi szimbólum nem feltétlenül azt jelenti, hogy az adott jármű a Magyar Vöröskereszt hivatalos szállítmányát viszi magával.

A Vöröskereszt emblémáját jogszabály védi. Mi mindig viszünk felhatalmazást az adományozásról, a szállítmányról

– mondta Kardos István. Azt el tudták érni, hogy a határon levetették a vöröskeresztes jelzést azokról az autókról, amelyeknél nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy a magyarországi szervezethez tartoztak. Arra azonban nem volt semmi garancia, hogy a határon átlépve visszarakták-e jelzést.

A főigazgató elmondta, a Magyar Vöröskereszt ismertsége egyre szélesebb körben elterjedt, sokan szeretnének csatlakozni a szervezethez, akár önkéntesként is. A csatlakozás nagyon egyszerű, hiszen a Magyar Vöröskeresztnek minden megyében van központja. 

Érdemes megtalálni azokat a megyei központokat, ahol a lakóhely, meg a feladata szempontjából legközelebb vannak

– mondta Kardos István. Hozzátette: nagyon sok településen vannak vöröskeresztes közösségek, ahol a helyi igényeknek megfelelő szükségletek jelennek meg. Itt már tetten érhető egyfajta személyesség is, ami megkönnyítheti azt, ki melyik szervezethez kíván csatlakozni.

(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)