A költségvetés módosításáról tárgyal az Országgyűlés

Napirend előtt a képviselők megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napjáról.

Elkezdődik a 2023-as központi költségvetésről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitája. A kormány tavaly decemberben rendeletben módosította a jogszabályt, majd a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában januárban benyújtotta az Országgyűlésnek.

A főbb változások között szerepel a rezsivédelmi alap forrásainak közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelése. Módosulnának a főösszegek is: az államháztartás központi alrendszerének kiadása 33 ezer 426 milliárd forintról 39 ezer 759 milliárd forintra, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forintról 36 ezer 358 milliárd forintra nőne. A hiány is változik: 2352 milliárd forint helyett 3400 milliárd forintban állapítanák meg.

Az államadósságot az év végére a GDP 69,7 százalékára vinnék le az eredeti törvényben szereplő 73,8 százalék helyett.

NATO-csatlakozás

Együttes általános vita lesz Finnország és Svédország az Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről. A két észak-európai ország az orosz–ukrán háború tavalyi kitörése után, májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

Amint arról az Index már beszámolt, Svédországból nem várt üzenetet kapott Orbán Viktor. Magnus Christiansson, a svéd Försvarshögskolan Nemzeti Védelmi Egyetem hadtudományi tanára úgy véli, hogy Magyarország Törökországhoz hasonlóan próbálja késleltetni Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálását.

Egész héten megy a vita

Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban 122 igen és 31 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül megszavazta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény hétfőn benyújtott módosítását. 

A törvénymódosítás értelmében: azonnali hatállyal megszűnik a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik), a nem kamarai tagok is praktizálhatnak, az etikai eljárások – a folyamatban lévőkkel együtt – pedig átkerülnek a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.

A Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól is ment a vita a parlamentben hétfőn, ami egészen kedd hajnalig tartott, de nem hozott semmilyen eredményt. A Fidesz álláspontja szerint szükséges a gyár Magyarország gazdasági fejlődéséhez, illetve szigorú környezetvédelmi feltételeket kell betartania.

Míg az ellenzék szerint a kormánypárti képviselők egyszerűen nem akarnak tudomást venni olyan tényekről, amelyek a hatóságok által kiadott dokumentumokban is szerepelnek.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)