Hatálybalépés este 11-kor, avagy már három éve tart a veszélyhelyzeti jogalkotás
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A kormány először 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet, mégpedig a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált, hogy a kormány rendeletekkel felülírja az országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Ezt követően pedig megszületett a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen törvényi rendelkezésektől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. A hatályos szabályozás alapján pedig legalább 2023. június 27-ig tart majd a háborús veszélyhelyzet.
Több jogszabály kisebb terjedelemben
A veszélyhelyzetben hihetetlen mértékben felpörgött a rendeleti jogalkotás. 2020-ban összesen 1367 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, 2021-ben 1517, míg 2022-ben 1446. Összehasonlításképpen: ugyanez a szám 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, 2016-ban 1235 volt.
Ugyanakkor látványosan lerövidült a jogszabályok terjedelme. Míg például a 2016-ban kihirdetett jogszabályok összesen 86 578 oldalnyi Magyar Közlönyben láttak napvilágot, addig 2020-ban 11 824, 2021-ben 13 012, 2022-ben pedig 11 882 oldalon.
Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg egy jogszabály 2016-ban átlagosan 70 oldalt tett ki, 2022-ben csak nyolcat.
2020-ban a veszélyhelyzetre hivatkozva 257 kormányrendelet született. Ez az összes jogszabály 18,8 százaléka volt, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (732), akkor ezek több mint harmada sorolható a veszélyhelyzeti jogalkotásba. Az első veszélyhelyzeti évhez képest tavaly tovább nőtt a veszélyhelyzeti kormányrendeletek száma és aránya: 2022-ben a 637 újonnan megalkotott kormányrendeletből már 267 (42 százalék) hivatkozott a veszélyhelyzetre.
1172 jogszabályt kellett módosítani a vármegyék miatt
Bár nincs közvetlen kapcsolatban a veszélyhelyzeti jogalkotással, azért érdemes megjegyezni, hogy 2023. január 1-jével összesen 1172 jogszabályt kellett módosítani a megyék vármegyékké történő átnevezése miatt. Ebből a hatalmas számból két, közvetlenül karácsony és szilveszter előtt megjelent kormányrendelet [az 546/2022. (XII. 22.) Korm.-rendelet 289 darab, míg a 616/2022. (XII. 29.) Korm.-rendelet 320 darab] 609 kormányrendelet módosítását vállalta magára.
Árstop kivezetése 25 percen belül
A veszélyhelyzeti rendeletalkotás több extrém jogalkotói megoldást is hozott. Ezek közül a leglátványosabbra a hatósági benzinár kivezetése sikerült. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly december 6-án 22 óra 35 perckor jelentette be, hogy a kormány kivezeti az árstopot a magyar kutakról, méghozzá azonnali hatállyal, ugyanis a 494/2022. (XII. 6.) Korm.-rendelet 25 perccel később, 23 órakor már hatályba is lépett. Ez azt jelentette, hogy onnantól kezdve senki sem tankolhatott 480 forintért sem benzint, sem dízelt.
Nem sokkal tovább húzták hat és fél hónappal korábban a hatósági benzinárak alkalmazásának átszabását sem. Miután május 26-án bejelentették a kormányinfón, hogy másnaptól részben új szabályok lesznek érvényesek, a 23 óra 59-kor megjelent Magyar Közlönyben a 186/2022. (V. 26.) Korm.-rendelet már kötelezővé tette, hogy
egy (!) perccel később hogyan kell működniük a benzinkutaknak.
A rendelet kimondta, hogy éjféltől „az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik”.
Ilyen gyors hatálybalépés korábban teljességgel elképzelhetetlen volt. Azt ugyanis tudni kell, hogy a jogszabályokat a Magyar Közlönyben történő megjelentetéssel hirdetik ki. Amíg csak papíralapon jelent meg a hivatalos lap, behatároltak voltak a jogalkotók lehetőségei. Manapság viszont a Magyar Közlöny elektronikus, a szerkesztő elektronikus aláírásával és időbélyegzőjével ellátott változat minősül hitelesnek, a papíralapon kiadott lap valójában csak a jogalkalmazók tájékoztatását szolgálja.
Törvénymódosítás 27 óra 34 perc alatt
Az elmúlt három évben nem csak a veszélyhelyzetre hivatkozva születtek gyorsan jogszabályok. A kormány idén február 27-én 11 óra 30-kor nyújtotta be az orvosok kötelező kamarai tagságát megszüntető törvényjavaslatát, és az országgyűlés még aznap 17 óra 15-kor 129 igennel, 52 nemmel megszavazta – ugyancsak a kormány indítványára – a kivételes eljárásban történő tárgyalást. Ebben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indítványozta, hogy módosító javaslat benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három órán belül legyen lehetőség, az összevont vitát február 28-án első napirendi pontként tárgyalják, és még aznap tartsák meg a zárószavazást. Így is történt. A törvényjavaslatot február 28-án 15 óra után négy perccel a parlament 131 szavazattal 31 ellenében elfogadta. Az indítvány benyújtásától az elfogadásig mindössze 27 óra 34 perc telt el.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
