Kiderült, hányan jelentkeztek egyetemre idén

Csák János elmondta: tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje.

A kormány célja, hogy „gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból” álló nemzet éljen itt, a Kárpát-medencében – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: minden egyes szakpolitikai intézkedés ezt szolgálja.

Korábban megírtuk, miként változnak a felvételi szabályok az egyetemeken. Idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet.

Mivel idén már nem lesznek központi, előzetes ponthatárok, a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy meghatároznak-e előzetes pontszámlimitet.

A legtöbb intézmény – a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági kara, valamint a pécsi és a szegedi egyetem – azonban egyáltalán nem húzott minimumponthatárt, míg a Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen 280-nál, a győri egyetemen 350-nél határozták meg a limitet. A 400-as ponthatárt egyedül a Corvinuson és az Óbudai Egyetemen tartották meg.

Levelet írtak a rektorok Ursula von der Leyennek

A „magyarországi modellváltott” egyetemek szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben kifejtették, hogy elfogadhatatlannak tartják 182 ezer hallgatójuk, 18 ezer oktatójuk kizárását az Erasmus+, Horizont Európa programból, valamint a direkt uniós finanszírozású programokból.

A rektorok azt kérik az Európai Bizottság elnökétől, hogy azonnal rendezzék a méltatlan helyzetet, valamint jóvátételt is követelnek. A 21 magyar egyetem rektora „elfogadhatatlannak tartja a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást – amely a világnak számos Nobel-díjas kutatót, oktatót és világraszóló találmányt adott – ért példa nélküli intézkedéseket”.