Váratlan vendég költözik Novák Katalin szomszédságába

1989 októberében Nemes Tamás független országgyűlési képviselő olyan módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz, amelyben indítványozta, hogy a bíróság székhelye Budapest helyett Esztergom legyen. Indoklásában az esztergomi honatya kifejtette, hogy az alkotmány védelme összeforrott a Duna-parti várossal. Az utolsó „rendi” ország­gyűlés vitájában a huszonkét magyar király székhelye elsöprő többséggel meg­nyerte a székhelycsatát.

Menekülés a pártszékházból

Az elhelyezési gondok megoldása érdekében az esztergomi önkormányzat képviselő-testülete 1991 őszén úgy határozott, hogy a helyi Sándor-palota tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja alkotmánybíráskodás céljára. A kétszintes, barokk saroképület, amely a rendszerváltozásig lakóházként működött, romosan várta új gazdáját. 1992 októberében írták alá a megállapodást, amelyben az Alkotmánybí­ró­ság kinyilvánította szándékát, hogy három éven belül helyreállítja az épületet, és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Az esztergomiak nem kis kompromisszumot vállaltak, hiszen a megállapo­dás a következőket tartalmazta:

Az ingatlan alkotmánybíró­sági használatát jelenti minden olyan tevékeny­ség, amelyet az alkotmánybírók és az Al­kotmánybíróság munkatársai, szerve­zete az épület­ben végeznek. Ideértve ünnepélyes ülések, kongresszusok, más rendezvények megtartását, alkotóházi, vendégelhelyezési hasznosítását is.

A bíróság azonban – egyetlen esztergomi határozathirdetést és egy 2005-ös elnöki beiktatást leszámítva – a fővárosban maradt. 1990-ben a pesti Váci úton, az egy­kori MSZMP angyalföldi székházá­ban kapott otthont, ahol több ikonikus határozat is született. Talán a leghíresebb 1990. október 24-én, amikor a hétszáz férőhelyes tanácstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Azon a szerdai napon törölték el hazánkban a halálbüntetést. Ezzel együtt az alkotmánybírák kezdetektől nem érezték jól magukat az állampárttól örökölt épületben, mert 

Sólyom László, a testület akkori elnöke kitartóan lobbizott a kormánynál, hogy a több sebből vérző ingatlan helyett ajánljanak fel nekik másikat, sokkal csendesebbet, a bíróság tekintélyéhez méltóbbat.

Esztergomba kéne menni

Az Antall-kormány 1993 nyarán jelölte ki az Alkotmánybíróságnak a Donáti utca 35–45. számú ingatlant, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet korábbi székházát. Augusztusban jelent meg az épület felújítására kiírt nyilvános pályázat, amely alapján a fővállalkozónak a munkálatokat 1994. május 31-ig kellett kulcsrakészen teljesítenie.

Az Alkotmánybíróság 1994 nyarán költözött a csendes budai utcába.

A 2010-es évek elején az is felmerült, hogy a Donáti utcai objektummal szembeni foghíjtelken lehetne felhúzni az Alkotmánybíróság új hirdetőtermét. Kérdés persze, mekkora lenne a kihasználtsága, ha a jelenlegi, oszlopokkal szabdalt, alig százötven férőhelyes teremben is csak egy-két évente tartanak nyilvános határozathirdetést.

Az esztergomi székház ügye időközben holtpontra jutott. Az Állami Számvevőszék 2005-ben közzétett jelentése az esztergomi Sándor-palotá­ról tényként állapította meg, hogy a négyszáz négyzetméter hasznos alapterületű, mű­emlék jel­legű épületet a város önkormány­zata felújítási kötelezettséggel bocsátotta az Alkotmánybí­róság rendelkezésére. A felújításhoz szükséges források biztosítása azonban elma­radt, így a bíróság nem használta az ingatlant, és már 1995-ben kezdemé­nyezte annak vissza­adását az önkormányzatnak. A tényleges visszaadás 2002-ben valósult meg. Az eszter­gomi ingatlannal kapcsolatban – olvasható a jelentésben – 2000 és 2002 között az Alkotmánybíróságnál „a villamosenergia-szolgáltatás és a karbantartási munkák költsége­ként 166 ezer forint kiadás merült fel”.

Irány a budai Vár!

2012. január 1-je óta hivatalosan is Budapest az Alkotmánybíróság székhelye. Több mint három évtized után azonban újabb költözés előtt áll az Alkotmánybíróság. A napokban írta meg a Mandiner, hogy a tervek szerint az újjászülető József főhercegi palotába költöznek majd az alkotmánybírák. Az épület felújítását a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül újjá, méghozzá a Várkapitányság megbízásából.

A költözés célja, hogy egy méltó, az osztrák, a szlovák és a cseh társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön tovább az Alaptörvényt védő legfőbb testület. 

ez utóbbiban pedig turisztikai programokat is kínál majd az Alkotmánybíróság. A hagyományokat folytatva a teljes ülés eredeti, ovális alakú tárgyalóasztala is helyet kap az új épületben, valamint a testület 33 éves történetét megörökítő kiállítás is látogatható lesz.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)