M1-es tömegbaleset: a rendőrök nem kérték a forgalom korlátozását

Hétfő este 19 óra 20 perckor teljesen helyreállt az M1-es autópálya forgalma – tudtuk meg. Az Index kérdésére Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője elmondta: szombat óta a baleset helyszínén 250 négyzetméteren cseréltek aszfaltot, 160 méteren pedig a szalagkorlátot is lecserélték. A kommunikációs vezető közölte azt is, a vizsgálat lezárásáig nem kívánnak nyilatkozni a tömegbaleset ügyében.

Az Index információi szerint a szerencsétlenség előtt több mint egy órával már történt egy baleset az autópályának ezen a szakaszán.

Időközben továbbra sem csitulnak a hullámok az M1-es autópályán szombaton történt tömegszerencsétlenség körül. A sajnálatos módon halálesettel és több súlyos sérüléssel járó ütközéssorozat után sokan nyilatkoztak arról, miként lehetett volna elkerülni a tömegbalesetet. Leginkább talán úgy, ha senki nem indul útnak egy ekkora szélviharban, ami úgy hordta fel a porfelhőt az érintett autópálya-szakaszon, hogy a látási távolság csaknem nullára csökkent.

Minimalizálni a kockázatot

Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági és gépjármű-közlekedési műszaki igazságügyi szakértő szerint a balesetek bekövetkezésének kockázatát a nullára csökkenteni nem lehet, minimalizálni viszont igen.

A szakértő szerint ha valaki látja előre, hogy porfelhőbe fog behajtani, akkor első lépésként csökkentenie kell a haladási sebességet, ezzel egy időben pedig törekednie kell a nagyobb követési távolság betartására.

Deli Kálmán úgy tudja, nincs arra protokoll, hogy milyen esetben kell lezárni útszakaszokat a megváltozott időjárási viszonyok miatt. Ebben az esetben is felhívták az autósok figyelmét arra, hogy a porvihar miatt egyes szakaszokon lassulhat a forgalom.

Az azonban más kérdés, hogy az autósok hallották vagy olvasták-e ezt az információt, és ha igen, ki volt az, aki hallgatott a figyelmeztetésre

– mondta lapunknak a szakértő.

Nő a reakcióidő

Deli Kálmán azt is elárulta: az autópályán a monotónia miatt általában megnő a reakcióidő, ami ideális körülmények között is egy másodperc körül van. Ha ehhez hozzáadja még a nyerges vontatók fékberendezésének plusz-reakcióidejét, akkor vészhelyzet esetén közel két másodperc is eltelhet az észlelés és a reagálás között.

Ez 90 kilométeres sebességnél legalább 20-25 méteres követési távolságban ad esélyt arra, hogy sikeresen tudjunk fékezni. A szakember tapasztalatai szerint azonban az autópályán ennél jóval kisebb követési távolságot tartanak a nyerges vontatók, és a személygépkocsival közlekedők is ritkán tartanak egymás mögött biztonságos távolságot.

Deli Kálmán szerint nem csupán a baleset elszenvedőit viselte meg az eset, azok is hosszas várakozásra kényszerültek, akik közel és távol sem találtak lehajtót. A szakember meggyőződése, hogy a magyarországi autópályák megnövekedett forgalmát a kétszer két sáv nem tudja megfelelően kezelni. 

Megítélése szerint a lehető legtöbb autópálya-szakaszt kétszer három sávosra kellene növelni, és jóval több lehajtót építeni, amelyeket akár ideiglenes jelleggel lehetne megnyitni hasonló esetekben.

Elmondása szerint Ausztriában és Németországban évtizedes gyakorlat, hogy a nagyobb balesetek tapasztalataiból okulva módosítják a közlekedési szabályokat, talán nálunk is lehetne okulni az ilyen esetekből.

A legfontosabbnak azonban azt tartaná, ha a gépjárművezetők jobban figyelnének magukra és egymásra.

Olvasónk az alábbi videót küldte lapunknak hétfő délután. Azt írja, a szombati viharról készítette a felvételt Budapest irányába haladva szombat délben.

Már messziről apokaliptikus hangulata volt a viharnak. Egy barátommal jöttünk hazafelé Hollandiából, amikor áthajtottunk a viharon. A viharhoz közeledve a tempót csökkentettük, majd ahogy belekerültünk, a látótávolság körülbelül 5 méterre csökkent, olyan volt, mintha egy homokfal lenne előttünk. Nagyon lelassítottunk, viszont megállni nagyon veszélyesnek ítéltem. A por hirtelen megszűnt, ekkor padlógázzal jöttem el, mert nagyon féltem, nehogy valaki belém csapódjon hátulról

– írja a videóról. 

Hozzátette, az osztrák–magyar határon a benzinkúton már arról beszéltek, hogy Pozsonynál az autópályákat zárják a homokvihar miatt, itthon viszont a jelek szerint nem csináltak semmit.

Rendkívüli előleg

Korábban az Indexnek a CLB biztosításialkusz-cég azt mondta: a magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán szombaton történt tömegbaleset, az eset teljes körű feltárása, a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet.

Az M1-es autópályán szombaton bekövetkezett tömegkatasztrófa szerencsére ritka a hazai közúti közlekedés történetében. A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együttérezve 

Közlésük szerint a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását. Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást. A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. 

Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő pluszszolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.

(Borítókép: Összeroncsolódott gépjárművek az M1-es autópályánál Herceghalomnál, ahol öt kamion és 37 autó ütközött össze, és mindkét irányban lezárták az autópályát 2023. március 11-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)