Rúzsnak álcázott sokkoló, fokos: kreatív magyarok a bíróságokon

Csak az emberi fantázia szab határt annak, mi mindent találnak a bíróságokra belépőknél a biztonsági őrök. Vádlottak, sértettek, felperesek, alperesek, tanúk, de egyszerű érdeklődők is gyakran meghökkentő és egyben veszélyes tárgyakat képesek maguknál tartani.

Konyhakés a nadrágban

Minden évben számtalan veszélyes tárgyat és közbiztonságra különösen veszélyes eszközt szűrnek ki a biztonsági őrök a bíróságok bejáratainál telepített átvilágítóberendezésekkel. Pedig maguk a bíróságok is felhívják a figyelmet, hogy mit nem lehet bevinni az épületbe:

• a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközt (például fegyvert, kést, szúró-vágóeszközt),
• élő állatot.

Korábban több ezer biztonságra veszélyes eszközt – többek közt fegyvert, sokkolót, kést, ollót, különböző szerszámokat – foglaltak le országszerte a törvényszékeken. Míg az ilyen beléptetőkapuval fel nem szerelt bírósági épületben előfordult olyan eset is, hogy az ügyfél a tárgyaláson baltát vett elő a csomagjából, egy másik esetben pedig a delikvens a nadrágjába rejtett el egy 25 centiméter hosszúságú konyhakést, amelyet saját bevallása szerint használni is szeretett volna a tárgyalóteremben.

A röntgensugaras berendezés például alkalmas táskák, csomagok, levélküldemények ellenőrzésére, továbbá szerves és szervetlen anyagok, illetve robbanószerek kimutatására. A fémdetektoros kapu pedig megmutatja, hol van a tárgy a belépő személynél, de akár azt is be lehet állítani rajta, hogy milyen súlyú fémtárgyakra jelezzen.

Hentes húsvágó bárddal

Hogy manapság miféle dolgokat próbálnak bevinni az ügyfelek egy tárgyalásra, arról az egyik legnagyobb ügyforgalmú hazai bíróság, a Fővárosi Törvényszék szóvivőjét kérdeztük. Szabó József elmondta: amióta megjelentek a bíróságokon a fémdetektoros kapuk és a röntgensugaras csomagátvizsgáló berendezések, jelentősen csökkent azoknak a tárgyaknak a száma, amelyek fennakadnak a vizsgálatokon.

Legtöbb esetben feledékenységből maradnak ollók, bicskák, tapétavágó kések és gázspray-k a táskákban. De találkoztak már gumikalapáccsal és fokossal is. Egy hentes hatalmas húsvágó bárddal érkezett a bíróságra. A biztonsági őröknek ezt azzal magyarázta, hogy nem szívesen hagyta volna a munkahelyén az értékes eszközt. Az elmúlt évben az ügyfelek két esetben adtak le lőfegyvert a biztonságiaknak. Miután mindkét személy rendelkezett engedéllyel, a tárgyalás után visszakapták fegyverüket.

Szabó József közlése szerint a bíróságokon szolgálatot teljesítő biztonsági őrök rendszeresen részt vesznek alkalmazástaktikai képzéseken, ahol megismerhetik a közbiztonságra veszélyes eszközök új generációit.

Az ilyen, közbiztonságra veszélyes eszközöket elveszik, és egyidejűleg rendőri intézkedést kezdeményeznek.

Mint megtudtuk, a Fővárosi Törvényszéken évente több mint negyvenezer csomagátvizsgálás történik. A szóvivő szerint a pandémia előtt együttműködőbbek voltak az ügyfelek. Ma viszont sokkal türelmetlenebbek az átvizsgálással szemben. Pedig nem ritka, hogy egy-egy nagy érdeklődéssel kísért ügy tárgyalása előtt sorok alakulnak ki a detektoros kapu előtt. Mint február végén, a Schadl–Völner-per előkészítő ülése előtt.

Lehet-e bilincs egy képviselőnél?

Mint arról lapunk is beszámolt, a Schadl–Völner-per előkészítő tárgyalásának harmadik napján Jakab Péter ellenzéki politikus az ülés szünetében a folyosón inzultálta szóban és fizikailag is Völner Pált, az igazságügyi tárca volt parlamenti államtitkárát, a korrupciós ügy másodrendű vádlottját, akinek a nyakába egy bilincset akasztott. A szünet után Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró intézkedett, és jegyzőkönyvezték az esetet. A bírónő megjegyezte, hogy egy országgyűlési képviselőt be kell engedni az épületbe, és nem ellenőrizhetik a kapunál. De nem élhet vissza a képviselőségével – tette hozzá –, hiszen tilalmazott eszközt hozott be. „Legközelebb fegyvert fog behozni?” – dohogott a tanácsvezető bíró.

Valóban nem lehet ellenőrizni egy országgyűlési képviselőt? Az eredeti 2012-es országgyűlési törvény még úgy rendelkezett a 98. § (4) bekezdésében, hogy

a képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít.

Ezt a bizonyos 98. §-t azonban a 2019. évi CVIII. törvény 2020. február 1-jétől módosította, és kivette a jogszabályból a képviselői igazolványhoz kapcsolódó korlátlan belépési jogosultságot. A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis így szól:

Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.

A módosított szöveg, amelyet kétségkívül az ellenzéki képviselők 2018. decemberi, az MTVA-székházba történt behatolása ihletett, már egy szót sem szól arról, hogy a képviselői igazolvány felmutatása automatikus belépésre jogosítana. A törvény azt is kimondja, hogy a képviselőnek tekintettel kell lennie az érintett szerv (így a bíróság) működési előírásaira, és képviselői jogait csak a rendeltetésszerű működés aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.

Mindenki eldöntheti, hogy a honatya folyosói akciója mennyiben felelt meg ezeknek a törvényi feltételeknek, nem szólva arról, hogy cselekménye – szigorúan csak magánindítvány alapján – kimeríti a tettleges becsületsértés fogalmát is.

(Borítókép: A Fővárosi Törvényszék a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és két kerületi ügyészség közös épülete a főváros V. kerületében, a Markó utca 27.-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)