Novák Előd elveszítheti parlamenti mandátumát
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Mint arra emlékeztetnek, a Novák Előd 2015 októberében – még jobbikos színekben – megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az 1956-os megemlékezés lendületében vésővel és kalapáccsal próbálta eltávolítani az általa kommunista önkényuralmi emlékműnek nevezett oszlopról a sarló-kalapácsos címert. Az akciót azonban nem tudta végrehajtani, mert közbeléptek a rendőrök.
Ötvenen vonultak ki a szovjet emlékműhöz
Amint arról korábban az Index is beszámolt: Novák Előd és Pongrátz András vezetésével 50-en vonultak a Szabadság téri szovjet emlékműhöz, hogy arról eltávolítsák az ötágú csillagot a sarlóval és kalapáccsal egyetemben. Mivel előre bejelentették az akciót, nem is lehetett más a vége, mint dulakodás és kudarc. A létrákkal és szerszámokkal együtt elvonultak a szakemberek, hogy legközelebb bejelentés nélkül próbálják meg újra.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben temetkezési emlékhely megrongálásával vádolta meg Novák Elődöt, állítása szerint azonban a vád nem állja meg a helyét, mivel a Szabadság téren nem temettek el katonákat. Az ügyben végül tavaly márciusban született jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása miatt marasztalta el a politikust, és büntetlen előéletére tekintettel két év próbára bocsátással szankcionálta.
Letépte a szivárványos zászlót a Városháza erkélyéről
Időközben egy másik rongálási ügye is bírósági szakaszba lépett Nováknak. 2020 augusztusában a budapesti önkormányzat épületének, a Városházának az erkélyére kihelyezett szivárványos zászlót tépte le, majd az újbudai önkormányzat épületénél is megismételte a tettét, ahol a leszaggatott LMBTQ-zászlót a kukába dobta.
Összevonják az ügyeit
Tavaly februárban vádat emeltek ellene garázdaság és rongálás vétsége miatt, majd az Országgyűlés novemberben felfüggesztette a mentelmi jogát. Az ügyészség azonban kezdeményezte azt is, hogy a bíróság vonja össze ezt az újabb ügyet a próbára bocsátással lezárt korábbi rongálással, és szabjon ki halmazati büntetést. A Budai Központi Kerületi Bíróság a február 1-jén megtartott előkészítő ülésen az ügyészségi indítványnak megfelelően egyesítette is a két eljárást.
Mint arra a 24.hu is felhívja a figyelmet, az ügyek egyesítése alapjaiban változtatja meg a helyzetet, hiszen így az eljárásba a vétségek mellé bekerült egy bűncselekmény – külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása. Márpedig ha az egyesített ügyben jogerősen elmarasztalják Novákot – és a bűncselekmény miatt születik ítélet –, akkor a Mi Hazánk politikusa elveszítheti a képviselői mandátumát. Az országgyűlési törvény ugyanis kimondja:
bűncselekmény elkövetése miatt – parlamenti megbízatásának ideje alatt – jogerősen elítélt személy nem lehet tovább képviselő.
A portál felkereste a politikust, aki azt mondta: tudatában van annak, hogy a fejlemények miatt akár el is veszítheti a parlamenti mandátumát. Tudomása szerint a bíróság már megküldte a rongálási ügyben is a mentelmi jogának kikérését, így erről a közeljövőben dönthet az Országgyűlés. Szerinte szégyen, hogy egy sohasem tagadott, sőt videón is dokumentált, 2015-ös figyelemfelhívó akció miatt 2023-ban kell bíróság elé állnia.
Ha Pongrátz András hívna, akkor most is mennék. Az persze más kérdés, hogy a jelenleg zajló háborúban időszerű-e az emlékmű elleni tiltakozás, mert ez félrevihetné az ügy megközelítését
– felelte arra a kérdésre, hogy ma is nekimenne-e kalapáccsal az emlékműnek.
(Borítókép: Novák Előd 2022. október 26-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)