Az egykor rettegett kór útnak indul

Az elsősorban a tüdőt károsító fertőző betegség 2021-ben már 27 300 ember halálát okozta Európában, míg 2020-ban ez a szám 27 000 körül volt. A kontinens leginkább érintett országai Oroszország és Ukrajna voltak, előbbiben nagyjából 4900, utóbbiban 3600 tuberkulózisos halálozást jegyeztek fel.

Az emelkedő számokat a WHO szerint részben az magyarázhatja, hogy 

Ezenkívül növeli a tuberkulózisos halálozások számát az is, hogy egyre elterjedtebb a betegséget okozó baktérium gyógyszerrezisztens mutációja.

A tuberkulózis elleni küzdelem idei világnapjához kapcsolódva a tbc-t bemutató poszter-vándorkiállítást indított útjára a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel (OKPI) együttműködésben – jelentette ki dr. Bogos Krisztina, az (OKPI) főigazgatója. 

Morbus hungaricus

Az intézet vezetője elmondta, a közös kezdeményezés egyértelmű célja, hogy az ország számos kórházi helyszínén bemutassa az egykor rettegett kór történetét, valamint a diagnosztika, a terápiás módok, a megelőzés és a gondozás egyre fejlettebb módszereit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére minden év március 24-e a tuberkulózis elleni küzdelem világnapja annak emlékére, hogy 1882-ben Robert Koch német orvos ezen a napon jelentette be tudományos nyilvánosság előtt a betegség kórokozójának felfedezését – mondta dr. Bogos Krisztina.

A múlt században még az egyik legrettegettebb betegségnek számító, Magyarországon pedig „Morbus hungaricus” néven illetett gümőkór napjainkra már ritka betegséggé szelídült. Ezt bátran nevezhetjük a huszadik század egyik legnagyobb orvostörténeti sikerének, amely eredményben elévülhetetlen érdemei voltak az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek és a hazai tüdőgondozói hálózatnak. 

Heten, mint a poszterek

A tbc-világnap apropóján a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel együttműködve poszter-vándorkiállítást indított útjára. 

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója elmondta, hét óriásposzter nyújt betekintést egy-egy, a tuberkulózishoz köthető szakmai témakörbe, amelyek összességüket tekintve szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A látogatók így teljes képet kaphatnak

• a tuberkulózis történetéről,
• valamint a diagnosztika,
• a terápiás módok,
• a megelőzés
• és a gondozás egyre fejlettebb módszereiről.

Az érdeklődők megismerhetik a betegséget és annak megjelenési formáit, majd a kórisme és a kezelések korabeli módjait. Önálló poszter foglalkozik a szanatóriumok létesítésével itthon és a világban. Évtizedeken keresztül ugyanis a szanatóriumi kezelés, a jó levegő és a kiadós táplálkozás, a beteg szervezetének felerősítésén alapuló „gyógymód” volt az egyetlen reménykeltő kezelés. 

A következő fejezet a tuberkulózissal szembeni küzdelem huszadik századi mérföldköveit, a BCG-vakcináció és a hatékony tbc-ellenes gyógyszerek felfedezését, illetve alkalmazását ismerteti. Ezt követi a hazai tüdőgondozói hálózat fejlődését és a tüdőszűrés bevezetésének állomásait bemutató rész, továbbá a tuberkulózis mai epidemiológiai helyzetének áttekintése. 

Tizenegy kórházat érintenek

A vándorkiállítás első állomásán Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi képviseletének vezetője méltatta a magyar tüdőgyógyászat érdemeit a tuberkulózis visszaszorításában. Elmondta, hogy több területen együttműködnek az Országos Korányi Pulmonológia Intézettel annak tradíciója mentén az innováció és elköteleződés jegyében. 

A vándorkiállítás első állomása az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, amely a tüdőgondozói hálózattal közösen oroszlánrészt vállalt a tuberkulózis elleni hazai küzdelemben. 

A posztereket országosan összesen 11 kórházban – az egyes intézményekben három hétig – láthatják orvosok, egészségügyi dolgozók és érdeklődők Budapest mellett Szolnokon, Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Tatabányán és Gyulán.