Bevarrta Szoboszlai, tarol a névadásnál a Dominik

A névjog alkotmányos kereteit több mint két évtizede határozta meg az Alkotmánybíróság, amikor az 58/2001. (XII. 7.) AB-határozatban kimondta:

Minden embernek kell hogy legyen saját neve és ez a név nem helyettesíthető sem számmal, sem kóddal, sem egyéb szimbólummal. […] A saját névhez való jog tehát az önazonossághoz való jog alapvető eleme, így olyan alapvető jog, amely a születéssel keletkezik, az állam által elvonhatatlan és – lényeges tartal­mát tekintve – korlátozhatatlan.

Az alkotmánybírák megállapították, hogy a névhez való jog – mint az ember önazonosságának kifejezésére szolgáló megnevezéshez való jog – az állam által nem korlátozható.

A családi név választásánál, névváltoztatásnál vagy -módosításnál viszont már egyáltalán nem szükségszerű és aránytalan olyan állami szabályozás, amely elutasítja a folyamodó kérelmét.

„Az állam e korlátozása nyilvánvalóan azt a közérdeket fejezi ki, hogy a tetszőlegesen szabad számú, teljesen a magánszemély uralma alatt álló családi név választása, változtatása és módosítása ne vezethessen el addig, hogy valaki kibújhasson kötelezettségeinek a teljesítése alól (pl. eltűnjön az adósnévjegyzékről), illetőleg bűnügyi nyilvántartásban szereplő személy esetében reálisan számolni kelljen eljárási-azonosítási nehézségekkel” – példálózott az Alkotmánybíróság.

Vitézi cím csak magánérintkezésben

Az állam 1947-ben is a korlátozás eszközével élt, amikor megszüntette a nemesi rangokat és rangjelző címeket. A ma is hatályos egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény kimondja:

A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.

Megszüntették az „örökös főispán” címet, a rangjelző méltóságokat (például valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos). De megtiltották a „vitéz” cím, a nemesi előnév és a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezés használatát is. Hetvenhat éve nem lehet olyan címzést használni, amely a megszüntetett rangra vagy rangjelző címre utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). A törvény korabeli indoklása szerint „a köztársaság mindenkit egyenlő méltóságú személyként kezel, ezért születési előjogok vagy más, a demokratikus állami működéssel össze nem egyeztethető címek nem érvényesülhetnek”.

Az 1947-es törvény alkotmányosságát az Alkotmánybíróság 2011-ben ugyan megerősítette, de azt azért hangsúlyozta, hogy a magánérintkezésben történő névhasználat a privátautonómia része, az államnak ebben a körben nincs ellenőrző funkciója. „Az állam pl. nem tilthatja meg, hogy az egyén – akár személyes érdeklődésből – családja történetét felkutassa és az ennek során fellelt címet vagy rangot a magánérintkezésben használja, azonban azt hivatalos névként nem ismerheti el, nem is védheti és nem is tarthatja nyilván.”

Házastársak névviselési variációi

A házastársak névviselési változatait a polgári törvénykönyv 4:27. §-a sorolja fel.

A feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti

• a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét;
• a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét;
• a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja; vagy
• a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.

A férj a házasságkötés után, választása szerint viselheti

• a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét; vagy
• a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.

A feleség, illetve a férj a házasságkötés után házassági névként összekapcsolhatja kettőjük családi nevét is, hozzáfűzve a saját utónevét, azzal a lényeges kikötéssel, hogy az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. Itt is van egy kivétel: nem viselheti a feleség az előző férj teljes nevét a házasságra utaló toldással.

A házassági névviselési formától meg kell különböztetni a házassági névváltoztatást. Ez utóbbinak két törvényi feltétele van:

1. csak a házasság megszűnését követően lehet engedélyezni, és
2. csak akkor, ha a névhasználat személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható.

Nagy, Kovács, Tóth, Szabó, Horváth

A legelterjedtebb családnevek listáját emberemlékezet óta a Nagyok vezetik. 2023. január 1-jén összesen 222 745-en viselték ezt a vezetéknevet. A Nagyokat a Kovácsok (205 311), a Tóthok (200 678), a Szabók (198 333) és a Horváthok (194 764) követik. A Top10-ben vannak a Vargák, a Kissek, a Molnárok, a Némethek és a Baloghok is.

A Top20-ban még a következő családnevek szerepelnek: Farkas (81 340), Lakatos (51 330), Papp (49 813), Takács (48 447), Juhász (47 897), Oláh (38 159), Mészáros (37 430), Simon (36 035), Rácz (34 957) és Fekete (32 344).

4511 alkalmas utónév

A gyermek nevének meghatározását a polgári törvénykönyv 4:150. §-a részletezi. Alapesetben a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A gyermek szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők a házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták össze vagy a szülők nem kötöttek házasságot. A családi név legfeljebb kéttagú lehet.

Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke a szülők közös házassági nevét viselheti. Ha a szülők egyike viseli házassági névként kettőjük összekapcsolt családi nevét, a gyermek – a szülők megállapodása alapján – a másik szülő házasságra utaló toldást nem tartalmazó nevét vagy a szülők összekapcsolt családi nevét viseli.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése alapján anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján megtalálható női és férfi utónevek listájából. Az utónévkereső ez év márciusig alkalmasnak minősített 4511 utónevet tartalmazza.

Ha olyan utónevet szeretnének bejegyeztetni, amely nem található meg a listán, akkor a nevet hivatalos eljárásban a Miniszterelnökség Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságon kell kérvényezni. A kérelmet formanyomtatványon lehet postai vagy elektronikus úton beadni. Az eljárás illetékmentes.

Máriák országa

Ami a leggyakoribb magyar keresztnevek (pontosabban: az első utónevek) 2023. január 1-jén frissített jegyzékét illeti, a nőknél évek óta verhetetlenek a Máriák (270 167), az Erzsébetek (204 106), a Katalinok (170 496), az Évák (156 934) és az Ilonák (129 399).

A férfiaknál a Lászlók (263 839) a listavezetők, az Istvánok (232 637), a Józsefek (201 494), a Zoltánok (196 186) és a Jánosok (178 046) előtt.

Például 2020. január 1-jén még 300 394 Mária élt az országban, ez év elején 30 ezerrel kevesebb. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a férfi utóneveknél is, ahol a listavezető Lászlók száma apadt három év alatt 18 ezerrel.

Népszerű összetett keresztnevek

A 2022-ben született gyermekek utónevei köszönőviszonyban sincsenek a leggyakoribb keresztnevek listájával.

Tavaly – ahogy az elmúlt években mindig – a lányoknál Hanna (1131) vezet, míg az Annákat (928) beelőzték a Lénák (977) és a Zoék (956) is. Az első húszban van még Luca (902), Emma (827), Olívia (604), Boglárka (573), Lili (570), Mira (559), Laura (530), Lara (528), Sára (504), Zsófia (503), Alíz (500), Izabella (497), Lilien (491), Kamilla (487) és Gréta (450).

A Nyelvtudományi Kutatóközpont szerint a női nevek körében egyre elterjedtebbek az összetett női keresztnevek. Az ilyen típusú nevek bejegyzését akkor javasolják, ha a kért alak elterjedt a nemzetközi névanyagban, illetve hangzása és írásmódja alapján beleillik a magyar névanyagba (például Elizabella, Hannaléna, Miabella). Az olyan összetett női neveket, amelyek egyik tagja magyar névalkotás eredménye, abban az esetben javasolják bejegyzésre, ha az egyik tagja az Anna vagy Hanna, illetve, ha bizonyítható a névalak korábbi megléte a magyar névrendszerben.

A sokáig verhetetlennek tűnő Bence utónév a 7. helyre esett vissza. Tavaly Dominik (1330) lett a listavezető! Őt követi Olivér (1149), Levente (1134), Máté (1124), Marcell (1085), Noel (1044), Bence (1022), Zalán (990), Milán (969), Ádám (849), Botond (843), Dániel (830), Zsombor (822), Benett (804), Áron (788), Dávid (738), Balázs (571), Benedek (542), Nimród (537) és Márk (521).

Miután Szoboszlai Dominik nagyszerű játékkal és hatalmas szabadrúgásgóllal vette ki a részét a magyar válogatott 3–0-s, Bulgária elleni sikeréből, nem csodálkoznánk azon, ha ezzel a teljesítménnyel a keresztnevek versenyét is befolyásolná.

(Borítókép: Shutterstock)