A „különösen fontos személyek” védelme és díjazása

A rendszerváltozás után terjedt el a sajtóban a „közjogi méltóság” kifejezés, ami – lássuk be – eléggé anakronisztikusan hangzik egy demokratikus jogállamban. Ennek megfelelően nincs is pontos, jogszabályi meghatározása. A digitális jogtárak összesen egy jogszabályt dobnak fel, amelyben szerepel a „közjogi méltóság”, ez pedig az egyes közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásokkal összefüggő törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2012. évi CXL. törvény.

Egyenjogúsított méltóságok

Induljunk ki akkor ebből a törvényből. A jogalkotó egyes közjogi méltóságokról beszél, azaz a jogszabályban szereplő miniszterelnök és köztársasági elnök mellett vannak más közjogi méltóságok is. Hogy kik? Erről írott jog nincs. Általában közéjük sorolják még a házelnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, továbbá esetenként a legfőbb ügyészt is.

Ezt a hierarchiát erősítette meg a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény is, amely egységesítette a közjogi méltóságok juttatásait. Ez alapján a havi tiszteletdíjuk a köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180 százaléka lett, ami 2000-ben 591 150 forintnak felelt meg. Ezzel megszűnt az a helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladta a másik négy közjogi méltóságét.

A törvény azonban ennél is tovább ment, hiszen egyértelművé tette, hogy a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnököt tekinti a legfőbb közjogi méltóságnak, „elsőnek az egyenlők között”. Ennek megfelelően az államfő részére megbízatása megszűnését követően szélesebb körű juttatásokat biztosított, mint a többi közjogi méltóságnak.

Ahhoz képest azonban, hogy a törvény egyenjogúsította az öt közjogi méltóságot, pár hónap múlva mégis arról számolt be a sajtó, hogy karácsonykor találkozott a három legfőbb közjogi méltóság. Utalva ezzel arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és Áder János házelnök a Magyar Televízió egyik műsorának vendégei voltak.

Ötök helyett hármak

A 2010-es évek elején az öt közjogi méltóságból hivatalosan is kettő (az Alkotmánybíróság és a legfőbb bírói fórum vezetője) a hierarchiában a második sorba szorult.

és ugyanezen a napon a Legfelsőbb Bíróság nevét Kúriára változtatták, amely a Legfelsőbb Bíróság jogutóda lett. Igen ám, de megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Baka Andrásnak és a helyettesének a státuszát is. Baka utódja a Kúria elnökeként Darák Péter lett.

Megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre is: a jogszabályok utólagos normakontrollja helyett az alkotmányjogi panaszok elbírálása lett a fő feladatköre. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 2012. január 1-jétől alapjaiban változtatta meg az alkotmánybírák választási rendjét is. A testület létszámának 11-ről 15 főre növelésével azonban az Országgyűlés nem várta meg ezt az időpontot, hanem az akkori Alkotmány módosításával előrehozta a változást. A testület elnökét pedig 2012-től már nem maguk az alkotmánybírák választották meg maguk közül, hanem az Országgyűlés kétharmados többséggel. Elsőként 2011 júliusában Paczolay Pétert.

„Különösen fontos személyek”

Nemcsak a közjogi méltóságok összetételében, hanem az őket védő szervezeti struktúrában is lényeges változások történtek. 2010. szeptember 1-jén jött létre a Terrorelhárítási Központ (TEK), amely 2011. január 1-jétől látja el feladatait. A 329/2007. (XII. 13.) Kormányrendelet módosításával pedig 2012. július 1-jén megszűnt a Köztársasági Őrezred, amelynek feladatait (és állományát) a Készenléti Rendőrség vette át. Aztán 2015. április 1-jén megalakult a Készenléti Rendőrségen belül a Köztársasági Elnöki Őrség, amely kifejezetten az államfő állandó védelmével kapcsolatos személy- és objektumvédelmi feladatokat végzi. A szervezeti átalakításokkal az állami rendészet személyvédelmi területe is kettévált, mégpedig a Terrorelhárítási Központra, illetve a Készenléti Rendőrségre. 

Jelenleg a már többszörösen módosított 160/1996. (XI. 5.) Kormányrendelet szabályozza a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmét. Eszerint a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész állandó védelméről a TEK, míg a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke állandó védelméről a Készenléti Rendőrség gondoskodik. Eredetileg ebbe a körbe tartozott az Országgyűlés elnöke is, akinek a személyi védelmét 2013 óta már az Országgyűlési Őrség garantálja.

A TEK személyvédelme a védett személlyel közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke személyvédelmét is magában foglalja, ha védelmük – fogalmaz a kormányrendelet – alapos okból szükséges.

2021. január 2-i hatállyal megszüntették a Kúria elnökének személyi védelmét. Ez azt jelenti, hogy Varga Zs. András „csak” a minisztereknek járó védelmet kapja a Készenléti Rendőrségtől, amely egyébként felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt is biztosít számára, de erről a Kúria elnöke lemondhat.

Mit is foglal magában a személyvédelem? Nos, a TEK és a Készenléti Rendőrség gyűjti, rendszerezi és értékeli a védett személy, valamint a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat, megteszi a megelőző védelmi intézkedéseket, ellenőrzi a tűzszerészeti, élelmiszer-biztonsági, továbbá a vegyi, biológiai vagy nukleáris veszélyek felderítésére és elhárítására irányuló technikai eszközöket. A személyvédelem kiterjed:

• a védett személy életének, testi épségének megóvására;
• munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye őrszemélyzettel, illetve technikai eszközzel biztosított védelmére;
• indokolt esetben közlekedési útvonalára;
• a részvételével lebonyolított hivatalos programok helyszínére;
• belföldi utazására;
• a hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosítására.

A köztársasági elnök és a miniszterelnök védelme mindezek mellett magában foglalja:

• az állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására;
• a külföldi utazására;
• a belföldi utazása során közúton oszlopvezető és utánfutó gépjármű, vasúton előfutó mozdony, vízi úton kísérő rendőrségi vízi jármű alkalmazására.

Ugyancsak őrszemélyzettel biztosítják az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének állandó szálláshelyét (rezidencia), illetve ideiglenes szállását.

A védett személy előzetesen írásban lemondhat magánprogramja idejére a személyvédelem egyes elemeiről.

Kiemelt nyugdíjak

A rendszerváltozás óta további gondot jelent, hogy a védett személyek köréről és a személyi juttatásokról szóló jogszabályok – finoman szólva – nem igazán harmonizálnak egymással.

Az Országgyűlés 2008 márciusában fogadta el az igencsak árulkodó című, az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvényt, amely a korábbi szabályozást úgy módosította, hogy a volt miniszterelnök, ha a nyugdíjkorhatárt már betöltötte, rendszeres kereső tevékenységet nem folytat, és kifejezetten kéri, akkor „elnöki nyugdíjat” kaphat. A volt köztársasági elnöknek továbbra is automatikusan és életkortól függetlenül járt a juttatás, a többi volt közjogi méltóságnak viszont csak kérelemre, és ha a nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A módosított törvény a juttatásra való jogosultságot egyikük esetében sem tette függővé a hivatalban eltöltött időtől. Ez a törvény 2010. december 31-ig volt hatályban.

Azok a volt közjogi méltóságok ugyanis, akik 2010. december 31-ig elérték a nyugdíjkorhatárt, kiemelt nyugdíjat kapnak, míg a többiek csak lényegesen kisebbet. Például a volt házelnökök közül Katona Béla még beleesett ebbe a körbe, de Szili Katalin már nem. A volt alkotmánybírósági elnökök közül Holló András és Bihari Mihály szintén „elnöki nyugdíjat” kap, míg utódjaik, Lenkovics Barnabás és Paczolay Péter nem. Ugyanezt a számítást figyelembe véve Solt Pál korábbi legfelsőbb bírósági elnök is kiemelt nyugdíjra volt jogosult, míg Lomnici Zoltán nem, hiszen ő 2010 végéig nem érte el az öregség nyugdíjkorhatárt.

Bonyolultan számított tiszteletdíjak

Az államfő juttatásait a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény részletezi. Nem olyan egyszerű kibogozni az elnöki tiszteletdíj összegét. A jogszabály szerint ugyanis

a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.

A házelnök tiszteletdíja pedig az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A 104. § (1) bekezdése – és ebben nincs semmi meglepetés – a képviselői tiszteletdíjat határozza meg:

A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg.

Ha elvégezzük a megfelelő számításokat, akkor azt kapjuk, hogy a közjogi méltóságok havonta mintegy 4,2-5,7 millió forint tiszteletdíjat kapnak. A házelnök tiszteletdíja 4,2 millió, a köztársasági elnöké 4,6 millió, míg a miniszterelnöké bruttó 5,7 millió forint.

Mindenki másképp értelmez

A Közszolgálati protokoll című egyetemi tankönyv is rámutat, hogy hazánkban az elsőbbségek rendjének (hivatalos állami protokoll lista) egyes elemeit az írott jog rögzíti ugyan, de a teljes rendszerét nem szabályozza, ezért sok esetben a szokás és hagyomány határozza meg az egyes személyiségek helyét. A tankönyv szerint a közjogi méltóságok rangsora a következő:

1. az államfő (korábbi államfők hivatali idejük idősorrendje szerint);
2. a kormányfő (korábbi kormányfők hivatali idejük idősorrendje szerint);
3. az Országgyűlés elnöke (az Országgyűlés korábbi elnökei hivatali idejük idősorrendje szerint);
4. az Alkotmánybíróság elnöke (az Alkotmánybíróság korábbi elnökei hivatali idejük idősorrendje szerint);
5. a Kúria elnöke (a Kúria, illetve a Legfelső Bíróság korábbi elnökei hivatali idejük idősorrendje szerint);
6. a legfőbb ügyész;
7. a történelmi egyházak vezetői.

Ahány ház, annyi sorrend. A közjogi méltóságok, valamint a külügyminisztériumi felsővezetők külpolitikai látogatásainak tervezésével, egyeztetésével és koordinálásával kapcsolatos külügyminisztériumi feladatokról szóló 6/2012. (III. 22.) KüM-utasítás értelmező rendelkezése szerint közjogi méltóság a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök és a miniszterelnök általános helyettese.

Tiszta szerencse, hogy nincs több értelmező rendelkezés.

(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán az Országházban. Fotó: Novák Katalin / Facebook )